Művelődés | Művelődésgazdaságtan » Antal Edit - Művelődésgazdaságtan

Művelődésgazdaságtan 1 1. Mivel foglalkozik a művelődésgazdaságtan? A társadalmi-gazdasági fejlődés és művelődés közötti törvényszerű kapcsolatokat vizsgálja. E törvényszerűségek alapján kell kialakítani az oktatási, a kulturális élet olyan mennyiségi és minőségi fejlesztését, mely leginkább megfelel a társadalmi-gazdasági igényeknek. A művelődésgazdaságtan a gazdasági tudományok része, a közgazdaságtan körébe tartozó ágazati gazdaságtan. 2. A kultúra finanszírozásának milyen elvi rendszerei vannak, és mik az előnyeik és hátrányaik? Magyarországon a kultúrafinanszírozás döntően központi forrásokra épül, és viszonylag mérsékelt szerepet játszanak a helyi források. Sok országban a regionális források jóval magasabbak, mint nálunk. Országos átlagot figyelembe véve a helyi önkormányzatok kiadási hányadában legnagyobb részt (1/3) az oktatási feladatok finanszírozása teszi ki. Ezen belül a

legnagyobb súlyt az általános iskolai oktatás és az óvodai ellátás képviseli. Említést érdemel még a szakközépiskolai, gimnáziumi és a szakmunkástanulók elméleti oktatása. Az oktatás folyó költségein belül a bérköltségek súlya a legnagyobb, és az oktatási-kulturális célú beruházásokra, dologi kiadásokra viszonylag keveset fordítanak. Az önkormányzatok lehetőségeit nagymértékben meghatározzák az állami hozzájárulási normatívák, melyeket évenként a központi költségvetésből kapnak. A kulturális élet és oktatás finanszírozási rendszere országonként sok azonosságot és eltérő vonást mutat. Sok függ az állami feladatvállalás mértékétől, az ország gazdasági fejlettségétől, a kulturális és gazdasági hagyományoktól, az iskoláztatás színvonalától, stb. A lényeg mindenképpen a gazdasági szereplők és jövedelemtulajdonosok közti forrásmegosztás. Ennek legfontosabb elemeit Magyarországon az

államháztartási törvény szabályozza. A redisztribúciós rendszer az adórendszeren keresztül meghatározza, hogy melyik jövedelemtulajdonos hogyan, milyen mértékben és milyen finanszírozási csatornákon keresztül járul hozzá az állami feladatok ellátásához. Az államháztartás alrendszerei közül a központi költségvetés, az önkormányzati költségvetés és néhány elkülönített állami pénzalap az, mely szerepet játszik az oktatás és kulturális élet finanszírozásában. A gazdaság elsősorban az adórendszereken keresztül, másodsorban alapokon, alapítványokon keresztül, de közvetlenül is (pl. gyakorlati képzés, támogatás, alapítvány) hozzájárul a képzéshez. A lakosság a személyi jövedelemadón kívül is jelentősen hozzájárul az oktatás költségeihez. A családok a tanuló képzéséhez többféle módon is hozzájárulnak. Ilyenek a tankönyv és eszközök díja, az étkezési, kollégiumi díjak stb. Ezen kívül a

magánszemélyeknek jelentős szerepe van az oktatás és a kultúrát támogató alapítványok működtetésében is. 3. Mutassa be a kultúrafinanszírozás rendszerét Magyarországon Önkormányzat vagy civil szervezet működtetheti a közművelődési intézményeket. Lakosonként kapja a fejkóta összegét a fenntartó szerv. Az abádszalóki Művelődési Ház részben önállóan gazdálkodó intézmény. Bevételeit a rendezvény belépőjegyekből, bérleti díjakból, pályázati és szponzori díjakból áll. A rendszerváltás utáni időkben voltak olyan intézmények, amelyek vállalkozási formában működtek. Készítette: Antal Edit Művelődésszervező III. SLOK Művelődésgazdaságtan 2 4. Milyen alapfogalmakat ismert meg a költségvetéssel kapcsolatban? Költségvetés, költségvetési előirányzat, költségvetés mérlege, költségvetési rendszerek, költségvetési időszak. 5. Próbálja meg körülírni a saját szavaival az előbb említett

fogalmakat! Költségvetés: Egy pénzügyi terv, amiben a gazdálkodó egy adott időszakra megtervezi a várható bevételeket és kiadásokat. Költségvetési előirányzat: A várható bevételek és a szükséges kiadások előzetes felmérés alapján rögzített összegei. A bevételi előirányzat a bevétel minimumát, a kiadási előirányzat a kiadás maximumát jelenti. Költségvetési mérleg: Szembeállítja a bevételeket és a kiadásokat. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, költségvetési felesleg (sufficit), ha a kiadások összege nagyobb, mint a bevétel, költségvetési hiány (deficit) jelentkezik. A bevételek és a kiadások megegyezése esetén a költségvetés egyensúlyban van. Költségvetési rendszerek: A bevételi és kiadási előirányzatok számszerű kimutatása három módon történhet. Bruttó rendszer: Ha minden elérendő bevételt és teljesítendő kiadást rögzítenek. Nettó rendszer: Ha egy-egy feladat előirányzatául

csupán a feladatokhoz tartozó bevételek ls kiadások egyenlegeként jelentkező különbséget veszik számításba. Vegyes rendszer: Az előző kettő kombinációja, amely az egyes feladatokat bruttó rendszer, másokat a nettó rendszer szerint kezel az előirányzatok számbavételénél. Költségvetési időszak: Ha a költségvetés nem valamilyen meghatározott feladatra, hanem valamilyen gazdasági tevékenység egy időszakára készül, akkor azt az időtartamot, amely a bevételi és kiadási előirányzatok vonatkoznak, költségvetési időszaknak nevezik. Ez általában egy év, de lehet hosszabb is. 6. Mi a szerepe, funkciója az állami költségvetésnek? Költségvetés alatt általában egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak szembeállítását kell érteni. Költségvetést készíthet az egyén, a család, a vállalat, a társadalmi szervezetek és a költségvetési szervek stb. is A költségvetés fogalma

klasszikusan az államháztartáshoz kapcsolódik. A költségvetés meghatározott időtartamra (rendszerint egy évre) szól. A költségvetésnek vannak tartalmi és formai elemei. Tartalmilag a költségvetés az állam társadalmi és gazdasági tevékenységnek pénzügyi alapja, mely meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit, és amely pénzügypolitika, a konjuktúrapolitika, a szociálpolitika célkitűzéseinek szolgálatában áll. Formailag a költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak szembeállítása, így - a jövőre vonatkozik és a legjelentősebb pénzügyi terv, - szisztematikusan tagozódik, és mérlegenként kerül publikálásra, - jogilag kötelező érvénye van, azaz parlamenti felhatalmazáson alapul. A költségvetés összeállítása kötelezően vezetett számlákon alapul, amelyek szükségszerűen kapcsolódnak a nemzetgazdasági elszámolásokhoz. A legtöbb országban a költségvetéshez Készítette:

Antal Edit Művelődésszervező III. SLOK Művelődésgazdaságtan 3 kapcsolódik egy vagyonelszámolás (vagyonmérleg) is, amelyből az állami tulajdon változására tudunk következtetni. 7. Miből származnak az állami-és miből az önkormányzatok költségvetési bevételei? ÁLLAMI A szociális biztonság rendszere: A kötelező társadalombiztosítás, az önkéntes pénztárak, a kiegészítő és magánbiztosítás együtt alkotja a szociális biztonság rendszerét. A rendszer egyes elemeinek súlya és szerepel az egyes országokban rendkívül jelentős eltérést mutat. A társadalombiztosítás bevételei: A társadalombiztosításnak –mint alapnak- a fő bevételi forrása a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék, amelynek aránya országonként eltér. A fizetendő járulék mértéke is különböző. A járuléknál a jövedelemmel arányos befizetés a jellemző A járulékot a munkáltató vonja le és havi rendszerességgel

fizeti be a társadalombiztosítás megadott szervezetéshez. Elkülönített célalapok: Az állam egy előre meghatározott konkrét célra (gazdasági vagy közösségi) a költségvetéstől elkülönített pénzalapot (célalapot) hozhat létre. Az alap egyértelműen állami feladatot lát el, így része az államháztartásnak és független a központi vagy helyi költségvetés bevételeitől. Az alap elláthat gazdasági feladatokat (pl. elmaradott térségek fejlesztése), illetve megvalósíthat konkrét közösségi célokat (pl. ifjúságvédelem, környezetvédelem, kultúratámogatás). ÖNKORMÁNYZATI Az önkormányzatok finanszírozásának módjai: Központosított modell: a közösségi feladatokat –köztük az önkormányzatok által végrehajtandókat is- az állam deklaráltan magára vállalja. Az egyes funkciók arányait központilag határozzák meg, s központilag teremtik meg ezek forrását. Önkormányzati modell: a szűk körű állami feladatokon

kívül a közösségi funkciókat az önkormányzatok látják el. A jövedelem-elvonás jogát a központi költségvetés megosztja az önkormányzatokkal annak érdekében, hogy a szükséges források az adott feladat ellátásának szintjén keletkezzenek. Tiszta formában e két modell egyike sem működik a gyakorlatban. A magyar finanszírozási gyakorlat az utóbbi években az önkormányzati modell felé közelített. 8. Írja le az állami, az önkormányzati és a művelődési intézmény költségvetése készítésének folyamatát! A költségvetési javaslatot a kormány a Parlament elé terjeszti jóváhagyásra. Az előterjesztést megelőzi a költségvetés tervezése, amelynek meghatározott időrendje van, és ugyancsak rögzítve van az egyes minisztériumok és főhatóság szerepe is. Készítette: Antal Edit Művelődésszervező III. SLOK Művelődésgazdaságtan 4 A tervezés a bevételi és a kiadási oldal várható alakulásának felmérésével,

valamint a hitellehetőségek tanulmányozásával kezdődik. A tervezés kiindulhat a kiadási oldalról, ez az igényalapú tercezés; vagy a várható bevételekből és hitellehetőségekből, ez az erőforrásos tervezés. A gyakorlatban mindig csak a kombinált, azaz az előterjesztendő költségvetésnek a reális bevételekkel és szükségszerű kiadásokkal kell számolni. Az elkészült költségvetési javaslat megvitatására, módosításra, majd jóváhagyásra a Parlament elé kerül. A parlamenti jóváhagyás mindig előzetes és csak korlátozott időre (rendszerint egy évre) szól. Néhány költségvetési tételre azonban több éves felhatalmazás is lehetséges. A parlamenti előterjesztést megelőzően –az előírt szempontoknak megfelelően- a költségvetést össze kell állítani. Az összeállított költségvetést a kormány valamelyik tagja a kormány nevében terjeszti a Parlament elé. Az előterjesztést követi a vita, amely általános és

részletes. Az általános vitában a költségvetés egészéről és annak gazdasági hatásáról, változtatás lehetőségéről és korlátairól folyik a vita, míg a részletes vita már csak a költségvetés egyes tételeire, kiadási típusaira (pl. jövedelemadó, oktatási kiadás) terjed ki A vitát követi a szavazás, amelynek eredményeként a Parlament vagy elfogadja, vagy nem fogadja el a költségvetést. El nem fogadás esetén, amennyiben a költségvetési év már lezárult, előáll a törvényen kívüliség az ún. ex-lex állapot Ekkor szükség lehet az ún Időleges felhatalmazásra, amely azt jelenti, hogy meghatározott ideig a kormány a legutóbbi költségvetési törvény előírásainak megfelelően beszedi a bevételeket és teljesíti a kiadásokat. A költségvetés el nem fogadása esetén a kormány vagy lemond, vagy a Parlament ajánlásainak megfelelően új költségvetést készít. A költségvetés elfogadása esetén azt a

költségvetési törvényben rögzítik és felhatalmazzák a kormányt annak teljesítésére. A költségvetési törvény különös törvény, mert nem teljesítése nem jár jogi szankciókkal. A költségvetési törvény végrehajtása érdekében maga a kormány is rendeletet alkot, jogszabályokat ad ki. 9. Hogyan kapcsolódnak az állami költségvetéshez az önkormányzatok, és hogyan kapcsolódnak a művelődési-, és kulturális intézmények? Az oktatási és közművelődési intézmények többsége a költségvetési intézmények nagy csoportjához tartozik. Ezen intézmények tevékenységében az anyagi javak termelése nem jellemző, alapfunkciójuk kulturális-oktatási szolgáltatások biztosítása a lakosság számára. Ezekhez a szolgáltatásokhoz anyagi javakat használnak fel. Kulturális, oktatási, szórakoztató feladataik ellátáshoz feltételeket biztosítanak. Számba kell venniük a bizonyos időszak pénzbevételeit és azt, hogy abból milyen

kiadásokat kell teljesíteni a kitűzött cél érdekében. Ez a tevékenység bevételek és kiadások összevetése. Azok az intézmények, szervezetek, amelyek gazdálkodásukat a bevételeik és kiadásaik előzetes számbavételén nyugvó költségvetés segítségével szervezik meg, költségvetési gazdálkodást folytatnak. 10. Milyen fő részekre tagolódik egy költségvetés? Kiadások tervezése: Az intézmény a részére megadott keretszámok ismeretében kezdi meg a részletes előirányzatainak tervezését. Készítette: Antal Edit Művelődésszervező III. SLOK Művelődésgazdaságtan 5 Bevételek tervezése: A bevételek csoportosításának egyik ismérve, hogy a bevétel az állami költségvetésből származik-e vagy a költségvetési szerv, önkormányzat saját bevétele. 11. Mi a költségvetési mérleg? Szembeállítja a bevételeket és a kiadásokat. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, költségvetési felesleg (sufficit), ha a

kiadások összege nagyobb, mint a bevétel, költségvetési hiány (deficit) jelentkezik. A bevételek és a kiadások megegyezése esetén a költségvetés egyensúlyban van. 12. Milyen bevételi forrásai lehetnek egy közművelődési intézménynek? - állami költségvetésből származó és saját bevételek normatív állami hozzájárulások, cél- és címzett támogatások egyéb bevételek (selejtezés, kártérítés, kötbér) 13. Elemezze szövegesen, mire, miért tervezett többet vagy kevesebbet az előző éveknél! A Polgármesteri Hivatal támogatása az infláció miatt lett magasabb összeg. Az alaptevékenységben végzett szolgáltatás bevétele azért lett több, mert több rendezvényt tervezünk, így tehát több bevételre számítunk. A bérleti díj összege egy minimálisan emelkedik. A vendéglátós bérleti díja is emelkedik, bár nem olyan drasztikusan, mint előző évben. 14. Mi tartozik a számvitel fogalomkörébe? A működés során

keletkezett gazdasági események, gazdasági műveletek szervezett, rendszeres megfigyelését, mérését; számokkal kifejezett folyamatos feljegyzését, rendszerben nyilvántartja, pénzértékben rögzíti. 15. Mi a bizonylati elv? Milyen formai követelményeknek kell megfelelniük a számláknak? A könyvviteli nyilvántartások alapja a bizonylat. Ezekbe a nyilvántartásokban egyetlen változást sem lehet bizonylat nélkül bevezetni. Ezt a szabályt nevezik bizonylati elvnek 16. Röviden foglalja össze az analitikus és szintetikus nyilvántartások közötti különbséget! Az analitikus nyilvántartás számviteli nyilvántartás, vagyis részletező nyilvántartásokba vezetik az intézmények a tárgyi eszközökben, fogyóeszközökben, anyagokban bekövetkezett változásokat. Itt mértékegységekben és pénzértékben kell feltüntetni a gazdasági műveletet A szintetikus, összefoglaló nyilvántartások, amelyek a gazdasági műveleteket keletkezésük

sorrendjében csupán pénzértékben tartják nyilván. Készítette: Antal Edit Művelődésszervező III. SLOK Művelődésgazdaságtan 6 17. Írja le röviden, mire szolgál a leltározás, és hogyan kell lebonyolítani? A tárgyi eszközöket és készleteket évente legalább egyszer leltározni kell. A leltározás annak megállapítását jelenti, hogy a nyilvántartás szerinti állomány valóban megvan-e. Közülük valami nem használódott, veszett-e el. A leltározást minimum 3 főből álló bizottság végzi. A leltározás megtörténtét a helységenkénti leltárnyomtatványon igazolni kell. A hiányzó eszközök árát a felelősnek kell megtéríteni. A leltározásról 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni Az elszámolás számszaki kimutatással, mérleggel és szöveges indoklással történik. 18. Mi a kettős könyvvitel szerepe? A könyvviteli számlákon való nyilvántartásra épül. Ezek a könyvviteli számlák a gazdasági események

kettős feljegyzését jelentik, vagyis azt, hogy az egyik számlán megjelenő értékváltozás egy másik számlán ugyanolyan mértékű változás jelent. Ugyanis a könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a tárgyi-, fogyó- és pénzeszközök növekedését, másik oldalán azok csökkenését számoljuk. 19. Milyen bevételi forrásai lehetnek egy kulturális intézménynek? Az abádszalóki Művelődési Ház a hagyományos közművelődési tevékenységen túl az „Abádszalóki Nyár” programsorozatot is szervezi és bonyolítja. Bevételi források: - saját bevételek (rendezvények bevételei, bérleti díjak) Támogatások: - szponzori bevételek, pályázati úton nyert összegek, önkormányzati hozzájárulás 20. A művelődési intézmény számláját vezető pénzintézet csak az OTP lehet, vagy ki határozza ezt meg? A művelődési ház csak részben önállóan gazdálkodó intézmény. Költségvetését az önkormányzat

hagyja jóvá, a könyvelést is az önkormányzat készíti. Nemcsak az OTP kezelheti a számlát. Ezt az önkormányzat dönti el, hogy hol akarja a pénzét tartani 21. Döntse el, hogy az utalványozás szóban vagy írásban történik-e? Ki jogosult az utalványozásra? Írásban történik. Akit felhatalmaznak az utalványozási jogkörrel 22. Mi a különbség a házipénztár és a pénzkezelő hely között? Szabályzatnak megfelelően kell működtetni a házipénztárat (pénzkezelési szabályzat). A pénzkezelő hely ideiglenes, de rendelkezni kell az előírásoknak megfelelő technikai eszközökkel. Pl ideiglenes jegypénztár 23. Foglalja össze a kézpénzkezelés szabályait a költségvetési szerveknél! A művelődési ház saját hatáskörében-figyelembe veszi a költségvetési szervek sajátosságaik, valamint a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó előírásokat- a készpénz nyilvántartását a kézpénzforgalom bonyolításának szabályait.

Készítette: Antal Edit Művelődésszervező III. SLOK Művelődésgazdaságtan 7 24. Ismertesse, hogy egy művelődési intézmény milyen fizetési módokat használhat vásárlásoknál, szolgáltatások ellenértéke kiegyenlítésekor és a bérek kifizetésekor? Készpénz, átutalás 25. Mely fizetési módok alkalmazásához nem szükséges a felek között külön megállapodás és melyekhez szükséges? Kézpénzes kifizetéseknél nem szükséges külön megállapodás, de nagy összegeknél jó ha van. Átutalásnál fontos a megállapodás, hogy bebiztosítsuk magunkat. Az előadók kifizetése is kézpénzes és kell megállapodás. A terembérletnél elég a szóbeli megállapodás és számla 26. Mi a lényege és különbsége a beszedési megbízásnak és az azonnali beszedési megbízásnak? A határidő. 27. Mik a főbb jellemzői a közalkalmazotti bérrendszernek? Alapvetően a Munka Törvénykönyvét alkalmazzák, kivéve ha a közalkalmazottak

jogállásáról szóló törvény másképp rendelkezik. 28. Foglalja össze, mi tartozik az operatív gazdálkodás feladatkörébe egy művelődési intézményben? Azt a folyamatot, amelynek során az intézmények az alapító okiratban meghatározott feladataikhoz a pénzeszközöket felhasználják, a szolgáltatásokból származó bevételeket beszedik, operatív gazdálkodásnak nevezik. Készítette: Antal Edit Művelődésszervező III. SLOK