Agrártudomány | Ökológiai gazdálkodás » Legelő és gyepgazdálkodás az ökológiai állattenyésztésben

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 24 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:130

Feltöltve:2008. április 03.

Méret:509 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Legelő- és gyepgazdálkodás az ökológiai állattenyésztésben A legelőre vonatkozó szabályok • túllegeltetés tilos • minősített legyen • (2/2000 FVM-KöM) – EU 2092/91 • (82/2002 FVM-KvVM) – EU 1804/1999 • 3 éve nem vegyszerezett (bizonyítható) • csak minősített állat legelhet rajta • extenzív tartásból, minősítetlen • átállási ideje 2 év • 1 év, ha nem kérődző használja Hasznosítás módja • • • • • legelő kaszáló rét parlaggyep degradált gyep Legelő • Teljes vegetációs időben legeltetéssel • Termése több növedékre oszlik • a legeltetési idény hossza • legeltetett állatfaj • Gyepalkotók összetétele • másodrendű, rövid füves gyepek • birkalegelők • a finom levélzetű, magas füves gyepek • tejtípusú marha legelők • durva füves gyepek • húsmarhatartás, vagy szilaj marhatartás Kaszáló • csak kaszálással takarítjuk be • levágott

füvet a hogyan használjuk fel? • kaszáló gyepek fekvése • üde • nedves • vizenyős • szálfüvek Rét • legeltetés és kaszálás • a kaszált terület nagysága • ráhajtott állatok száma • legeltetésből kivont terület nagysága • kaszáló rész kijelölés! • a levágott termés tömege • tápanyag ellátottság • évjárathatás Parlaggyep • művelését abbahagyták • elgyomosodó, elcserjésedő • felhagyott szántóföldi művelés • hasznosítatlan gyomgyepes növényzet • szárzúzóval mulcsra vágott növényzetű gyepek • • • • visszagyepesítés és extenzív gyepművelés ősgyep jellegűvé tehetők értékes gyepalkotók visszaszorulóban vannak ismételt művelésbe vétel Degradált gyepek • hasznos gyepalkotók aránya csökken • alulhasznosítás • kaszálás elmaradása • elnádasodás • cserjésedés • elbokrosodás, beerdősülés • száraz gyepeken • túllegeltetés •

gyomosodás, erózió • eltartóképesség csökken • helyreállítható Fűfélék termeszthetőségük és hasznosíthatóságuk alapján • elsőrendű • tökéletes • másodrendű • apró csenkeszek • takarmány értéke megfelelő • a termés tömege nem növelhető • harmadrendű • nem eszi az állat • rövid életűek • Bromus mollis, Hordeum murinum Fűfélék csoportosítása • • • • • lazabokrú tömött bokrú tarackos aljfű szálfű Fűfélék csoportosítása aljfű lazabokrú angol perje sziki mézpázsit taréjos búzafű taréjos cincor tarackos réti perje vörös csenkesz tarackos tippan csillagpázsit száraz üde szálfű réti csenkesz réti komócsin francia perje csomós ebír olasz perje sudár rozsnok nádas csenkesz magyar rozsnok réti ecsetpázsit zöld pántlikafű tarackos búzafű nedves Egyéb gyepalkotók • pillangósok • legelő fajtól függő értékűek • LOTCO - ló nem eszi •

kis mennyiségben hasznos kétszikűek • TAROF, ACHMI, PLAMA stb. • abszolút gyomok • mérgező növények • szúrós növények A növedékek száma és nagysága • • • • a a a a gyeptermesztés minősége gyephasznosítás célja hasznosító állat faja és tartásmódja gyep fekvése és növényállománya Növedékek megoszlása % 40 30 20 10 0 IV. V. száraz VI. VII. üde VIII. IX. X. nedves hónapok Legelő kialakítás • aljfű:szálfű:pillangós • 50-60:20-30:10-20 • tejhasznú állattartás • 160-180 napos legeltetési idény • angol perje, vörös csenkesz, réti perje, magyar rozsnok, réti csenkesz, fehér here, szarvas kerep • négy növedék • húsmarhatartás • 200 - 240 nap • nádképű csenkesz, magyar rozsnok, zöld pántlikafű Nomád legeltetés • oda hajtották az állatot, ahol volt fű • amíg van mit legeltetni • nem okozott regenerációs időbeli gondot • a veszteségek sem

jelentősek • a marhákat rögtön követék a juhok • napjainkra megszűnt • eltűntek a nagy szabad térségek Szabad legeltetés • közös használatú falusi közlegelők • a legelő terhelése magas • túl legeltetés • erózió • +lekaszált rétek • +betakarított gabona tarlók • elkülönülő termésnövedékek nincsenek Láb alóli legeltetés • • • • • pásztor a termés függvényében a visszalegelés megakadályozásával regenerációs idő betartása túl terhelés esetén nem működik Váltott legeltetés • • • • • • megfelelő állat létszám megfelelő termés megoszlás elgyomosodás túllegeltetés legelő erózióra való hajlamossá tétele talaj - növény - állat kölcsönhatás ? Adagoló legeltetési eljárások • a termés és az állateltartó képesség növelése • tápanyagpótlás • nemesített füvek betelepítése • gyepnövedékek termés biztonsága • természetes gyepeken

• termőhely biztosította termés, adagolják • csak annyi állatot legeltetnek, ami biztosítja a regenerációs idő betarthatóságát A legelő berendezése • állandó karám rendszerrel • időszakos karám rendszerrel Állandó szakaszhatárok • fa, szögesdrót, szögesdrót élő sövény, kő • természetes határok • vízfolyás árka • szakaszok nagysága 10 és 20 ha között • felhajtó út szélessége 10m • növedékenként változik a legeltetési napok száma • 10 napon túli legeltetés • ideiglenes telepítésű elektromos krámmal • max 10. napos al-szakaszok Időszakos szakaszhatárok • adott állatlétszám legeltetési napjaihoz • rendelkezésre álló termés alapján • növedékenként változó nagyságú terület • napi fű igénye az állatlétszám alapján adott • aktuális, ideiglenesen bekerítendő, legelőterület nagysága • termés tömege kaszálási próbával Területváltásra alapozott

rotációs adagoló legeltetés • folyamatosan legeltetett terület • • • • évente váltogatva rétművelés állandó létszám és optimális terhelés első növedék termés többletét kaszálással • kíméli a gyepalkotók legeltetés érzékeny fajait