Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozás-gazdaságtan tételek, 2006

Vállalkozás-gazdaságtan tételek - 2006 1. A vállalkozás 1. A vállalkozásgazdaságtan helye a tudományok rendszerében A vállalkozás-gazdaságtan a gazdaságtudományok körébe tartozik. A vállalkozásgazdaságtan elhelyezkedése a gazdaságtudományok rendszerében: 1. vertikális szemlélet (általánostóllefelé a konkrét felé): Közgazdaságtan (Milao- és Makroökonómia) A gazdaság, mint a társadalom egyik alrendszerének elemzése. További alrendszerek: politika, jog J, Vállalkozásgazdaságtan A vállalkozásoknak, mint a gazdaság legfontosabb alanyainak: elemzése. további gazdasági alanyok: állam, háztartások J, Speciális gazdálkodási ismeretek. A vállalkozások egyes speciális területeinek részletes ismertetése pl. számvitel, szervezés, vezetéselmélet 2. Horizontális szemlélet (egymás mellé rendelt) Társadalomtudományok: Statisztika (gazdaságstatisztika), Történelem (gazdaságtörténelem), Vállalkozásgazdaságtan

(közgazdaságtan), Szociológia (gazdaságszociológia), Jog (gazdasági jog) Menedzsment: olyan vállalati területeket jelöl, amely jellegükből fakadóan az egész vállalkozás működését átfogják. Gazdálkodás: olyan vállalati terület, amely egy speciális inputra koncentrál a többi funkcionális tevékenység figyelembevételével a hatékony erőforrás-felhasználás érdekében. Ezek a vállalati működés egyes speciális területeire koncentrálnak. Ezt rendszerszemléletbe teszik, azaz mindig figyelemmel vannak a vállalkozás egészének tevékenységére. A vállalkozás ezen egységei a vállalkozás rendelkezésére álló erőforrások (állóeszköz, munkaerő, forgóeszköz, pénz) minél hatékonyabb felhasználására törekszenek. Részterületei: - állóeszközgazdálkodás, - munkaerő-gazdálkodás, - forgóeszköz-gazdálkodás - pénzgazdálkodás II. A gazdasági alanyok . A gazdasági életben szereplők 3 típusba sorolhatók: - az állam

és szervei, - a vállalkozások, a háztartások -+ ezek a gazdasági alanyok. Közös vonásuk, hogy valamennyien gazdálkodnak, bevételeiket használják fel céljaik megvalósítására; bevételeik így kiadás válnak. A bevételek és kiadások a gazdaságban megegyeznek. Megegyeznek a gazdaság alanyok abban is, hogyapiachoz monetáris (pénzügyi) szálakon kapcsolódnak: erőforrásaikat pénzért szerzik be, és termelési tényezőiket, szolgáltatásaikat pénzért értékesítik. 1. Az állam-; tevékenységének fő célja, hogy a társadalom közös ügyeit hatékonyan intézze Ez azt jelenti, hogy az adó formájában elvont jövedelmeket minél optimális abban használja fel. Működésének elve a demokrácia, ami szabályozott, szakszerű hivatali ügyintézést jelent. Az állam és szervei vertikális és horizontális kapcsolatban állhat egymással. A vertikális kapcsolat esetén alá-fölé rendeltség van, ebben az esetben az állam feladata az állami

gazdaság politika működtetése és a jogi szabályozó rendszer megalkotása. Ez utóbbi meghatározza a vállalat működését. A másik kapcsolat típus a horizontális kapcsolat, itt mellérendeltség jellemző, és az államnak itt két alapvető célja van, mégpedig az, hogy mint a legnagyobb és legbiztosabb vevő jelenjék meg a piacon, illetve a gazdasági élet vállalkozási útján is részt vegyen. 2. Vállalkozások- a gazdasági élet főszereplői, ők állítják elő a szükségletek kielégítésére alkalmas jószágokat, rendező elvük a kockázat. Vállalkozásoknak alapvetően két fajtája van: - a profitorientált más néven üzleti, ennek egyetlen célja, hogy hosszútávon minél 1 nagyobb profitot éljenek el , így minden más ennek rendel alá - a non - profit vállalkozás. Ez a típus is törekszik a haszonra, de van még egy másik célja is, amit akkor sem ad fel, ha esetleg más területen nagyobb profitot érne el. például: egy kórház,

alapvető célja a gyógyítás ezt nem adja fel a nagyobb profit érdekében. 3. Háztartások- egyéni szükséglet kielégítés gazdasági kerete A háztartás szintén gazdálkodik, beosztja szűkös erőforrásait. A háztartás a tagjainak a szükségleteit igyekszik maximálisan kielégíteni. A háztartás hasznosságmaximalizáló Működését az érzelmek vezérlik Fontos szerepei: - itt történik a szükségletek kielégítése, itt folyik a munkaerő és a szükségletek újratermelése, - a háztartás bocsátja a termelés rendelkezésére a termelési tényezőket (munka, tőke, föld) III. Vállalkozás, vállalat, vállalkozó: a vállalkozás a termelőtevékenység gazdasági folyamata, kerete, ő végzi az anyagi jószágok, a munkaerő, a szükségletek és a gazdasági viszonyok jelentős részének újratermelését, ők a gazdasági élet főszereplői. A vállalkozás inkább mozgásra, folyamatra utal, a megközelítés itt dinamikus, a változásra

orientál. Ezzel szemben a vállalat stabilitásra, a szervezeti keretre utal, ebben az esetben a megközelítés statikus, az állandóságra utal. A vállalkozó az, aki a termelőtevékenység gazdasági folyamatát egységbe rendezi, ő a vállalkozás legfontosabb szereplője, szervezője. A vállalkozó kombinálja az erőforrásokat, ő vezényli le a termelési folyamatot. Legfontosabb funkciója, hogy a régi, elavult termelési területekről elvonja a tőkét, és új, innovatív területeken fekteti be azt. A mai vállalkozásokban a vállalkozó feladatkörét több személy tölti be, őket általában menedzsereknek hívjuk, de nem az elnevezésük a lényeg, hanem az, hogy milyen funkciót töltenek be. IV. A vállalkozás célrendszere és alapfolvamata: a vállalkozás alapvető célja a hosszú távú profitmaximalizálás. A vállalkozás céljai között alá - fölé rendeltség van Célhierarchia csúcsán áll a hosszú távú profitmaximalizálás, amely

fogyasztói igények minél teljesebb kielégítésén keresztül valósulhat meg. Vállalkozás fontos célja: a fogyasztói igények kielégítése Ez a vállalkozás küldetésén, "misszióján" keresztül valósul meg (milyen szükségletek kielégítésére koncentrál). A misszió teljesítéséhez tőkegyarapodásra, beruházásokra van szükség Ez biztosítja a vállalkozás fennmaradását. További célok: a napi működés fenntartása, folyamatos termelés, bevételszerzés. V. A vállalkozás alapfolvamata : pénz - inputok / felhasznált erőforrások /transzformáció output / termelési folyamat eredménye / - pénz Az input a termelési folyamatban felhasznált erőforrások legáltalánosabb elnevezése, az output pedig a termelési folyamat eredményének legáltalánosabb elnevezése. A transzformáció maga az a folyamat, ahol az erőforrásokat átalakítják. VI. Vállalkozás résztvevői: tulajdonosok / tőkések /: ők biztosítják a vállalkozás

működéséhez szükséges erőforrásokat, azok elvont formájában, pénzben. Mindig magánszemélyek, a tőkés gazdaság a magántőkén alapul. Az "igazi" tulajdonosok azok, akik nem kötődnek a termelési folyamat konkrét formájához, oda viszik a tőkét, ahol a legjobb megtérülést vélik megtalálni. menedzserek 1 vállalkozók 1: ők a tőkés gazdaság motorjai, ők végzik a működést, saját jövedelmük maximalizálásában érdekeltek, elég erősen ragaszkodnak a meglévő vállalati struktúrához, mert így megtudják őrizni pozíciójukat. Speciális ismereteiket csak megszokott gazdasági keretben tudják igazán érvényesíteni. munkavállalók / alkalmazottak 1: ha a tulajdonosok a feltételeket biztosítják, a menedzserek pedig a működtetést végzik, úgy a munkavállalók adják ehhez a tényleges munkaerő forrást, az üzemanyagot. A transzformációs folyamat rajtuk keresztül valósul meg Rövidtávú érdekük: 2

maximalizálható munkabér, rövid távú: munkahely megőrzés. VII. Vállalkozás környezete (külső érintettek; -piaci környezet: a vevők, a szállítók és a versenytársak alkotják. A vállalkozás inputoldalon a szállítóval áll kapcsolatban. Ebben a viszonyban a vállalkozás a vevő, a szállító pedig az eladó A szállítókat versenyeztetni kell, ez a logisztikai stratégia feladata. A vállalkozás output oldalon a vevőkkel áll kapcsolatban A vevők igényeinek minél hatékonyabb irányítása és minél teljesebb kielégítése a piaci versenyben való helytállás legfontosabb eleme. A versenytársak ismerete és a velük való együttműködés nagyon fontos a piaci versenyben való részvételhez. Jellemzően a vállalati stratégia kérdéskörében foglalkoznak ezzel a kérdéssel. - állami környezet: felügyeleti szervek, adóhatóságok és az állami szabályozás alkotja. A vállalkozásoknak figyelemmel kell lenniük az állam által alkotott

jogi szabályok rendszerére, az állami gazdaságpolitika irányára. Hasznos a stabil állami vállalatokkal való együttműködés. Érdemes részt venniük a biztos fizetési kezesség és képesség miatt az állami szükségletek kielégítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon. A vállalkozás szinte valamennyi területen kapcsolatba kerül az állammal. - társadalmi környezet: helyi közösségek, és önkéntes állampolgári csoportok alkotják. Ez a vállalat legösszetettebb, legnehezebben kezelhető területe. Fontos az alkalmazkodás és a befolyásolás. Ez a két dolog jellemző a vállalat társadalmi környezetében, ezzel a kérdéssel általában a vállalkozás stratégiája és a marketingmenedzsment foglalkozik. VIII. Vállalkozás szervezeti felépítése A vállalkozások egyik legkorszerűbb szervezeti formája a divizionális (területi elosztású) szervezet. Itt a vállalkozást többé- kevésbé önálló szervezeti egységekre bontják A

szervezeti egységeket adott termék- piac kombinációra hozzák létre. Meghatározott piacokon meghatározott termékekkel megjelenő egységek alkotnak egy divíziót. Ezeket az egységeket a stratégiai üzleti egységeknek is nevezik, mert a vállalati stratégia központi elemét képezik. Az önállóság foka szerint 3 csoportba lehet sorolni ezeket az egységeket: 1. költségközpont / cost-center : ez a legkevésbé önálló forma, önállósága arra terjed ki, hogy szabadon határozhat ja meg a beszerzés forrásait, kiválasztva a legolcsóbbat. Ott érdemes alkalmazni, ahol, egységes profil érdekében a vállalkozás egységes (azaz központilag meghatározott) árat kell alkalmazni, de igény van az üzleti egységek önállóságának megteremtésére is. Itt az üzleti egység a profitnövelést csak költségcsökkentéssel tudja elérni 2 nyereségközpont / profit - centre 1: nem csak költségeit, de értékesítési árait is maga szabja meg. Így a

profitalakulás rövidtávon kizárólag tőle függ. Jól alkalmazható ott, ahol az egységeinknek nagy önállóságot szeretnénk adni, de a fejlesztésüket egységesen, központból szeretnénk végrehajtani. 3. beruházási központ / investment - centre 1 : a beruházásokról is maga dönt A profitalakulás már hosszútávon is a stratégiai üzlet egységétől függ. A központ szerepe itt a profit felosztására, az üzleti egységek közötti összhang megteremtésére korlátozódik. A divizionális szervezet jól alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz, egyszerre képes megvalósítani a központi irányítást és a szervezeti önállóságot. 3. A marketingmenedzsment 1. Marketim! fogalma: a marketing célja a fizetőképes keresletnek, a vállalkozás által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra való irányítása. Ezt a célt a vállalati tevékenységrendszerrel éri el A marketing a piaci alkalmazkodás és a piacbefolyásolás alapvető eszköze a

vállalkozás során. A marketing : a vállalkozás folyamatainak, valamint a vállalkozás környezetének egységes rendszerbe történő alakítása a piaci igények kielégítése érdekében. Összefoglalva: társadalmi 3 gazdasági környezet - emberi szükségletek- fizetőképes kereslet - fogyasztási cikkek előállítása termelési eszközök előállítása II. A marketing fejlődése: a marketing a 20 század "terméke", itt nyerte el végleges formáját Fejlődési szakaszai a következők: 1. Termelésorientált marketing: ebben a szakaszban a vállalkozás elsősorban a termelési folyamatokra összpontosít, nem a termékre helyezi a hangsúlyt: a termelés magával a termeléssel van elfoglalva. Itt még a marketing különálló szervezet a vállalkozás életében 2. Kínálatorientált marketing: középpontba a termék került, marketing hangsúlyozza a termék jó tulajdonságait, de nincs tisztában az igényekkel. Az értékesítési rendszert a

marketing alá rendelik, és a marketing eszközeivel végzik. Itt a marketing eltávolodik a termeléstől, de a fogyasztóig még mindig nem jut el. 3. Fogyasztóorientált marketing: középpontba a fogyasztó kerül (jelszó: "A fogyasztó a király"), vizsgálják a vásárlói magatartást és az igényeket, a motivációkat, és a . magatartásformákat. A termelési rendszert a marketing eszközeivel működtetik az értékesítési rendszerrel együtt. Kialakul a piackutatás módszere A marketing eljut a fogyasztóhoz is, cél a fogyasztó konform termék előállítása. 4. Beruházás orientált marketing : teljessé válik a fogyasztóhoz való igazodás, az egész vállalati működést a fogyasztó igényének rendelik alá, addig nem kezdenek beruházásba, amíg nem tudják, hogy mire van pontosan szükség. 5. Keresletorientált marketing / szükséglet szabályozó marketing : már nem csak kielégíteni , hanem alakítani is akarják a fogyasztói

szükségleteket, ennek eszköze a szükségletteremtés. A fogyasztói szükségleteket alapvetően 3 csoportba sorolhatjuk: - létszükségletek, ezek a létfenntartáshoz szükségesek, pl: evés, ivás, fűtés - valós szükségletek: az élet könnyebbé tételéhez szükségesek, pl: autó, telefon - teremtett szükségletek: amelyek pusztán társadalmi elvárások, szokások, pl: márkás ruhák, ékszerek - káros szükségletek, nem kifejezetten szükségesek, és betegségeket okozhatnak, pl: dohány, alkohol, vitamintabletta A marketing a sikeresebb piaci szereplés érdekében maga hoz létre szükségleteket. 6. A társadalomorientált marketing: összehangolni igyekszik az egész piaci környezetet, beleértve az államot is. Egységes egészként kezeli a vállalkozás és környezete mozgásfolyamatait és megfelelő megoldásokat keres ezek befolyásolására a hosszú távú profitmaximalizálás érdekében. III. Marketin2stratégia: a marketingstratégia az

egységes vállalati stratégia legfontosabb eleme, az egész vállalati működést átfogja. Ez tartalmazza a piaci környezethez való alkalmazkodás, illetve a piaci környezet befolyásolására szolgáló elképzeléseket, terveket, eszközöket. A marketing alapvetően külső irányultságú, egyrészt a környezet elvárásait közvetíti a vállalkozás felé, másrészt a vállalkozás belső érdekeiből, adottságaiból fakadóan megpróbálja alakítani a környezetét. A vállalkozás a marketing révén van kapcsolatban környezetével: ez a vállalat 5 érzékszerve. A vállalkozás környezete a marketing szempontjából: marketing szempontjából a piacot a következőképpen oszthatjuk fel. Piacfogalmak: 1, teljes piac: ahol a vállalkozás jelen van, ez adja a vállalkozás piaci környezetét, a vállalkozásnak ebben kell mozognia. 2, potenciális piac: a piac azon része, ahol a termékeknek elméletileg vevője lehet. A vállalkozás tényleges hatóköre erre

a piacra terjed ki. 4 3: elérhető piac: az itt jelenlevő potenciális vevők rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal a termék megvásár1ásához, így a piac rövid távon is elérhető lehet. 4: célpiac: azok a vevők vannak itt, akiket a vállalkozás ki akar szolgálni, akiket szolgáltatásaival kifejezetten megcéloz. 5: lefedett piac: a piacnak az a része, amelyet már a vállalkozás szolgál ki, olyan vevők vannak itt, akik a terméket már megvették. Ezen a felosztáson kívül még megkülönböztetünk termelési eszközök és fogyasztási cikkek piacát. A kétféle piac eltérő marketingeszközöket igényel Továbbá megkülönböztetjük a szervezeti piacot és az egyéni fogyasztói piacot. A szervezeti piacon termelési eszközöket keresnek, jellemzően vállalkozások, állami és társadalmi intézmények jelennek meg vevőként. A fogyasztói piacon jellemzően fogyasztási cikkeket keresnek. A szervezeti piac vásárlói szokásaival,

motivációjával, döntéshozatali mechanizmusával eltér a fogyasztói piacon megszokottól. A fogyasztói piaci csoportok általános jellemzőit fel kell deríteni. Ezek lehetnek: - demográfiai jellemzők, pl: kor, nem, családi állapot - társadalmi jellemzők, pl: vallás, jövedelem, iskolázottság - kulturális jellemzők, pl: szokások, hagyományok, divat - földrajzi jellemzők: pl: nép sűrűség, településtípus - személyes jellemzők, pl: életmód, beállítottság, pszichikai állapot Ezeken kívül szükség van még a következő információkra: piaci versenytársak, azok technológiája, várható piaci lépéseik; szállítók, megbízhatóságuk, termékeik minősége; a vállalkozás politikai-jogi környezete; lakókörnyezet. A piacok feltérképezése után ki kell alakítani a MARKETINGSTRATÉGIÁT. Részei: 1. a marketing - versenystratégia 2. marketing - piacstratégia 3. marketingmix kialakítása 1. A marketing – verseny stratégia A

vállalkozásnak el kell döntenie, hogy milyen szerepet akar betölteni az adott piacon. Egy általánosan elfogadott elmélet szerint négyféle versenystratégia létezik: vezető, kihívó, követő és meghúzódó. A, A piaci vezető célja: a lehető legnagyobb piaci részesedés elérése. Jellegzetes céljai: elérhető piac bővítése, piac részesedésének megvédése és növelése, a piac általános stabilitása, új versenytársak belépésének korlátozása. B, A piaci kihívó célja: erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére. Ehhez eszközei: innovációs tevékenység, korszerűbb termékek, árverseny (árleszállítás), marketingkommunikációs eszközök intenzív alkalmazása, választékbővítés; rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása. Céljai: meglévő piaci rések gyors elfoglalása, gyengébb piacok megtámadása, a piaci vezető pozíciójának megtámadása C, A piaci követő: ezek a vállalatok részesedésük megtartására

koncentrálnak. Ragaszkodnak bevált módszereikhez, innovációs készségük korlátozott. Az esetleges megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása esetén alkalmaz. D. A piaci meghúzódó: ezek a vállalkozások a kis piaci szegmensek kitöltésére törekszenek, ebben tesz szert nagy gyakorlatra. Piacstratégiáját a szűk körű célpiaci marketing jellemzi, de ezt igen hatékonyan műveli. 2. A marketing - piacstratégia: alapvetően 3 típusa van: A, Tömegmarketing: esetében a vá1lálkoiás tömegtermelést folytat és igyekszik azt az 5 egész piacon teríteni. Nem differenciálja a termékeket Előnye, hogy alacsony költségvetésű termelési folyamat jellemzi. Hátránya, hogy a piacon számtalan vetélytárssal kell megküzdenie, illetve nagyon magasak a marketingkommunikációs költségek, pl: rádió, TV, újság stb. B. A

termékválaszték - marketing : különbséget tesz a termékek között, széles a termék választék, sokféle minőségű és árú termékből lehet választani, előnye, hogy több újdonságot nyújt a vevőknek, versenytársak számára nehezebb a piacra való betörés. Hátránya, hogy magasabbak az innovációs és termelési költségek. C, A cél piaci marketing: ez a legkorszerűbb. Alapgondolata: a piac nem egységes, ezért nem érdemes a piacot a marketingmunkában sem egységesen kezelni. 3 részből áll: - . Piacszegmentálás . Azt jelenti, hogy a vállalkozás szempontjából lényeges ismérvek alapján ,részekre osztjuk a piacot. Ez történhet területi alapon, vagy a vevők tulajdonságai szerint - célpiacok kiválasztása történik ezután. Itt dönt a vállalkozás arról, hogy melyek azok a szegmensek, ahol a fogyasztói igényeket ki akarja elégíteni. - termékpozícioná1ás: amennyiben a cél piacok már adottak, akkor helyzetbe kell hozni a

terméket ezeken a piacokon. Ennek során meg kell fogalmazni a termék versenyelőnyeit, amelyek a célpiacon hatékonyak és formába kell önteni a vásárló számára. Végül meg kell találni a legmegfelelőbb módot a versenyelőny közlésére. 3. Marketingmix: ez a marketing eszközrendszere, a vállalkozás ezt használja a környezettel való kapcsolattartásban. A következő felosztást 4P - nek ismerik az angol elnevezések kezdőbetűiből kiindulva: . -Ár /price/ marketing←Marketingmix Termék /product/ marketing ! ↓ ↓ . . -Értékesítési hely / place/ -Marketing-kommunikáció / promotion! A marketingstratégia a marketingmix segítségével alapozza meg az operatív marketinget. A vállalati stratégia nyelvére lefordítva a marketingmix a marketingstratégia akcióterve. Termékmarketing: a szükségletekre alapoz, ugyanis a termék közvetve, vagy közvetlenül valamilyen igény kielégítését szolgálja. Legfontosabb elemei a következők: termékmix:

a vállalkozás által a piacra vitt termékskálát jelenti, termékvonal: hasonló funkciójú termékek egymást követő változatai, termékéletciklus: egy termék életpályáját jelenti, termékmarketing egyéb eszközei. - Termékmix : megmutatja, hogy a vállalkozás milyen termékkel vagy szolgáltatással elégíti ki a fogyasztói igényeket. Kialakítása során több kérdést is le kell tisztázni Ezek, pl: mennyire legyen széles a termék választék, kell-e a választékot szűkíteni, vagy bővíteni, milyen fejlesztésekre van szükség, kell-e speciális igényeket kielégíteni. , - Termékvonal: két célja van, egyrészt lehetővé teszi a folyamatos megújulást, másrészt segíti a vállalkozás árpolitikájának rugalmas kialakítását. A marketingkommunikációban újnak nevezett termék, egy termékvonal újabb tagjait jelenti, vagyis ugyanazon termék továbbfejlesztett változata. A termékvonal által a vállalkozás állandó újdonságokat tud

közvetíteni a vevők felé. A 6 termékvonalról való döntések a következők: mikor, melyik termékvonal meghosszabbítása indokolt, milyen ütemben kell a termékvonal régebbi tagjait a piacról kivezetni, milyen arányokat kell kialakítani a termékvonalak között. A termékvonalak megújuló termékváltozatai az áremelés tágabb lehetőségét kínálják a vállalkozásnak. - Termékéletciklus: a termékek különböző piaci stádiumokat jrnak be, és mindegyik szakasz mást stratégiát igényel. Ennek szakaszai: . 1 szakasz: a bevezetés A termék sorsa ebben a szakaszban dől el, ha ezt sikeresen átvészeli, akkor valószínűleg az egész cikluson végig tud haladni, ha nem akkor a terméket ki kell vonni a piacról. 2. szakasz: a fejlődés Gyorsul a termék eladásának üteme, nő a bevétel, tovább folyik a tenne1ési folyamat javítása, a tennék korszerűsítése. Új piacok meghódítása is jellemző 3.szakasz: az érettség Itt a: termék

termelése eléri a maximális begyakorlottsági szintet, a tennék elfogadottá válik, ezt az időszakot kell kihasználni az új termék piacra vitelére. A bevétel lassan nő, stagnál majd csökkeni kezd. A termék életciklusa itt nyújtható a legjobban. 4. szakasz a hanyatlás A termék eladása csökken, nyereség fogy, a termék kivonása a piacról elkerülhetetlenné válik. A termékéletpályák összehangolása: Új terméket úgy kell piacra vinni, hogy az ne keresztezze a már piacon lévő többi, hasonló vagy azonos funkciójú termék életpályát át. Érdemes az új terméket a másik termék érettségének szakaszában piacra vinni, hogy fejlődése már az előző Hanyatlásának szakaszára. essen A két termék így tud a legsimábban a piacon helyet cserélni - Termékmarketing egyéb eszközei: csomagolás és a márkanév (védjegy). A csomagolás a termékmarketing egyik legjelentősebb eszköze. Kialakításához ipari tervezői,

reklámpszichológiai, technológiai és jogi ismeretekkel kell rendelkezni. Több terméknél a csomagolás megtervezése, előállítása felér akkora feladattal, mint maga a termék előállítása. A csomagolásnak több funkciója van, ezek a következők: védi a terméket, figyelemfelhívás eszköze, különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta, kiegészíthető különféle címkékkel, játékokkal, és a vásárlói tájékoztatás hordozója. A márkanév megválasztásával a terméket "megszemélyesítjük". Márkanévvel kapcsolatban eldöntendő kérdések a következők: jogilag levédjük-e a márkanevet, a gyártó vagy a forgalmazó márkanevén fusson- e az áru, minden termékre külön márkanevet alkalmazzunk, vagy több termék fusson egy márkanév alatt. Ármarketing: feladatköre a következő: - az árpolitikai célok kialakítása (árstratégia alapja) - a termék pici bevezető árának kialakítása - árképzési módszer

meghatározása - kereslet árrugalmasságának mérése - versenytársak árainak elemzése 1. Árpolitikai célok kialakítása: vállalati stratégiát bontják le az árstratégia szintjére Árstratégia céljai: A, profitmaximalizálást biztosító árak meghatározása (ez alapvető cél) B, a piaci részesedés növelése( a tennék bevezetésének időszakában fontos) C, árbevétel maximalizálása (oka: hitel felvétel megalapozása, vállalati fúzió előkészítése, marketing) D, minőségi árképzés politikája: a vállalkozás egész stratégiája irányulhat minőségi termékek gyártására. Ez kiemelkedően magas árat jelent a következő okokból: az ilyen 7 termékek általában presztízsjószágok (előfeltétel a magas ár), magas innovációs és termelési költségei vannak, magasak a marketing - kommunikációs költségek (exkluzív üzletek) E, az árstabilizáló árképzés politikája: a vállalkozás stratégiája ilyenkor a biztonságot; a

változatlan árakat sugallja a piac felé. Ebben az esetben az árat rögzítik F, a túlélést biztosító árképzés: válsághelyzetben sor kerülhet olyan, egyébként nyereséget nem biztosító árak kialakítására, amely a hosszú távú túlélés érdekében próbálja a piacot megnyerni a vállalkozás termékei számára. 2. Termék piaci bevezető árának kialakítása: Az ár az egyik legfontosabb piaci információ A bevezető árstratégia alapvetően lehet behatoló és lefölöző jellegű. A behatoló árstratégia az alacsony árat használja ki a nagyobb piaci térnyerés érdekében, és csak később emeli az "árat az átlagos piaci szintre. Ezzel szemben a lefölöző árstratégia a termék újdonságát kihasználva magas árral indít, és később csökkenti az árat a piaci szintre. Ez az árstratégia már a kezdetben nyereségessé teszi a terméket, gyors megtérülést biztosít. A termék piaci bevezetésekor az árstratégiát hasznos a

marketingkommunikációs-mixszel (promóciós mixszel) kombináltan meghatározni. - Az erőteljes promócióval összekapcsolt lefölözés azt eredményezi; hogy a termék újdonságát, innovatív jellegét kihasználva magas áron vezetik be a terméket a piacra. A piaci kockázat itt a legmagasabb, de a legnagyobb haszonnal kecsegtet. - A marketingkommunikációs - mix elemeinek behatoló árstratégiával való egyidejű gyors alkalmazása nagyon gyors piaci térnyerést enbdrn6nyezhet. A két stratégiai eszköz együttes alkalmazásának piacra gyakorolt hatása nagyobb, mintha a két eszközt külön alkalmaznánk. A behatoló árstratégia magas promócióval nagyon jó lehetőség, de csak ott lehet alkalmazni, ahol a piaci környezet megfelelő. Alkalmazásának feltételei: széles körben fogyasztott termék, nagyméretű felvevőpiac, részletes és előzetes marketingmunka, a versenytársak: és a piac lehetséges reakciójának ismerete. - A visszafogott promócióval

összekapcsolt lefölözés biztonságos marketingstratégiát jelent. A promóciós költségek alacsonyak, a termékeken realizált nyereség magas. Feltétel: korszerű innovatív termékkel kell rendelkezni, amely "magáért beszél". A piaci kockázat itt viszonylag alacsony - Alacsony promóció és behatoló árstratégia a legbiztonságosabb. A kisvállalkozásokra jellemző A marketing – és az innovációs költségek alacsonyak. A bevezetés lassú, alacsony a profit-termelő képesség 3. Árképzési módszer meghatározása: a vállalati árstratégia kialakításakor meg kell határozni a már piacon levő termékek folyamatos ármeghatározásának elveit. Ennek során 4 stratégia közül választhatunk. - Költsézbázisú árképzés: a vállalkozás összegzi a termékre jutó összes közvetlen és közvetett költséget, majd ennek meghatározott százalékát hozzáadva kapja meg az eladási árat. Ez a módszer egyszerű, de a piaci viszonyokat csak

korlátozottan veszi figyelembe. Keresletbázisú árképzés: a vállalkozás a piaci kereslet sajátosságainak ismeretében határozza meg az árat. Ehhez szükséges az 8 árrugalmasságának feltérképezése. Vigyázni, kell arra, hogy a termelési költségek megtérüljenek - Versenvtársbázisú árképzés: a vállalkozás itt elfogadja a piacon kialakult árat. Nagyon egyszerű árképzési technika és nem generál árversenyt a piacon. Hátránya, hogy nem veszi figyelembe a vállalkozás és a termék sajátosságait. - Többtényezős árképzés: a vállalkozás előre meghatározott képlet alapján határozza meg árait Figyelembe veszi a termék minőségét, a termelési költségeket, hasonló termékek árát. Hátránya, hogy a tényezők egymáshoz viszonyított arányának meghatározása bonyolult. 4. Kereslet árrugalmasságának mérése: Az árváltozás és a keresletváltozás közötti összefüggést adjuk meg számszerűen a kereslet

árrugalmasságának segítségével. Kifejezi, hogy az ár egy százalékos változtatása hány százalékos keresletváltozást eredményez képlete: I ε I= ∆ %Q ∆ %P Amennyiben a mutató értéke egynél nagyobb, akkor az rugalmas keresletű terméket jelent. Ha egynél kisebb a termék, rugalmatlan keresletíí. A vállalkozás a kereslet árrugalmasságának ismeretében dönthet arról, hogy milyen mértékben emelje, illetve csökkentse a termék árát a kívánt kereslet elérése érdekében Az ár kialakítására több tényező hat, ilyenek pl: a jövedelem, népesség szám, helyettesítő és kiegészítő termékek ára (a versenytársak árai), marketingkommunikációs eszközök (reklám). 5 A versenytársak árainak és árképzésének elemzése: itt figyelembe kell venni a piacon kialakult árat. A vállalkozásnak nemcsak a konkrét árak ismeretére, hanem a versenytársak árképzési módszereinek feltérképezésére is szüksége van. Az ármarketing

keretében a marketingmenedzsment gyűjti be az információkat. A túlságosan alacsony ár (dömpingár) sértheti a piaci verseny szabályait. Az általános áremelkedés, az infláció előnyös a vállalatok számára, ugyanis a vevők nem tudják, elkülöníteni, hogy az áremelkedés mennyire tudható be az általános árszínvonal - emelkedésnek és mennyiben a vállalkozás saját, önerős áremelésének. Az értékesítési hely: A marketingnek ez a része az árunak a fogyasztóhoz való eljutásával foglalkozik. Azt az utat, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz, marketing csatornának nevezzük. Ez a következő tevékenységeket foglalja magába: 1. a termék értékesítési láncának megtervezése (disztribúciós rendszer kialakítása) Értékesítési utak: -saját telephelyen, üzletben történő értékesítés (ezt nulla szintű marketingcsatornának is nevezik), - közvetítők (egy vagy kétszintű marketingcsat.) - közös értékesítés más

vállalkozással (pl üzletház: plaza, center; ftanchise rendszer) 2. értékesítési hely kiépítése: itt találkozik a vállalkozás a vevővel, itt folyik a marketing kommunikációs tevékenység jelentős része, kialakításakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: megközelíthetőség, figyelemfelhívás, belső elrendezés, kiszolgálási rend, termékválaszték, kiszerelési szint, tisztaságfenntartás 3. -az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése A marketing kommunikáció: a marketingkommunikációs mix (promóciós mix) azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül hatni akar a fogyasztókra. Kétféle stratégiája van: húzó("pull") stratégia: itt a cél a fogyasztó személytelen eszközökkel való meggyőzése, legfontosabb eszköze a reklám és a közönségkapcsolatok. Toló ("push") stratégia: a fogyasztó nem keresi a terméket, hanem az értékesítési helyen

győzik meg a termék 9 megvásárlásáról. Eszközei: eladásösztönzés és a személyes eladás A marketingkommunikációsmix 4 elemből áll: reklám, eladásösztönzés, közönségkapcsolatok, személyes eladás - Reklám: legszembetűnőbb, legismertebb. A reklám üzenet, ami az áru létét és értékét közli a fogyasztóval. A reklám tárgya szerint négy csoportba sorolható: .L termékreklám, ami egy konkrét terméket reklámoz, pl: Mizo, 2. termékcsalád - reklám, ami egy tern1ékcsoportot reklámoz, konkrét márka említése nélkül, pl: "Egyen sok zöldséget!" 3 általános reklám, ami átfogó termékcsoportot reklámoz, pl: "Vásároljon hazai terméket! " 4. cégreklám, ami egy vállalkozást reklámoz Ezek mellett a reklámokat reklámhordozó szerint is megkülönböztetjük.pl: tv, rádió, újság, járművek stb , valamint alkalmazott reklámeszközök szerint pl. hangjáték, reklámfilm - Eladásösztönzés (SP): minden

plusz juttatás, amit a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap, a reklámtól annyiban különbözik, hogy a fogyasztónak itt meg kell vennie a terméket, ha az előnyhöz hozzá akar jutni. Ilyen ösztönzők pl: ingyenes parkolás, ingyenes házhoz szállítás, nyereményjátékok, ajándéktárgyak, törzsvásárlói jutalmak, árkedvezmények - Közönségkapcsolatok (PR): a vállalkozás és a környezete közötti kommunikáció annak érdekében, hogy a vállalkozásról egy jó kép alakuljon ki. Az egész társadalom ezen keresztül kerül kapcsolatba a vállalkozással. Eszközei: sajtótájékoztató, társadalmi események (sport, kultúra) szponzorálás, fogadások, rendezvények tartása, üzleti utak megszervezése, jótékony célú kiadások. A vállalati image -építés ezen keresztül épít ki konkrétabb célokat, illetve nagy szerepe van az egyedi vállalati arculat megteremtésében. - Személyes eladás (PS): a személyes eladás a

közvetlen értékesítésen túlmutató kapcsolatot jelent eladó és vevő között. Ez a forma különösen a termelő-berendezések eladásánál fontos A személyes eladásnál kiemelkedően fontos az eladó (ügynök, házaló, értékesítési megbízott) személye. 5. A termelésmenedzsment 1. Termelésmenedzsment: a vállalati tevékenység lényegében az inputokat outputtá (termék és szolgáltatás) történő átalakításából áll. Ennek az átalakító tevékenységnek a megszervezésével, a vállalkozás más funkcionáJis területeivel történő összehangolásával a termelésmenedzsment foglalkozik. A termelésmenedzsment feladatköre három részből áll: 1. vállalati termelőfolyamat megszervezése: itt gondoskodni kell : - a szükséges inputok megfelelő ütemű beszerzés ének és a termelés igényeinek megfelelő kiszolgálásának megszervezéséről, - termeléshez szükséges állóeszközök biztosításáról -szükséges munkaerő

biztosításáról -minőségbiztosításról, amely kiterjed az egész termelési és forgalmi folyamatra -az értékesítés igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű output előállításáról 2. termelőfolyamatnak a vállalat más funkcionális területeivel való összehangolása a termelésmenedzsment a marketinggel együtt alakítja ki a vállalkozás termékstruktúráját, a termékmixet. A marketing adja meg a piaci folyamatok ismeretében a termelendő termékek fő jellemzőit, a termelésmenedzsment dolgozza ki a termékek előállításának szervezett folyamatát. Az innovációs menedzsment bocsátja a termelésmenedzsment rendelkezésére az új 10 termékek, új eljárások lényegét. A termelésmenedzsment feladata a gyakorlatba való átültetés 3. az egyes gazdálkodási területek tevékenységének koordinálása A termelési és forgalmi folyamatban a termelésmenedzsment koordinálja az egyes gazdálkodási funkcionális területek

költség hatékony működését. Ennek keretében összehangolja: - a forgóeszköz - gazdálkodást az állóeszköz-gazdálkodással: megakadályozza, hogy a forgóeszköz - gazdálkodás költség leszorító készletezése a nagy értékű állóeszközök kihasználatlanságához, vagy károsodásához vezessen pl. amikor takarékoskodnak a kenőanyaggal, ami az állóeszköz idő előtti elhasználódásához vezet. - munkaerő-gazdálkodást az állóeszköz gazdálkodással: gondoskodik róla, hogy az állóeszközök kezelésére, karbantartására megfelelően szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre. - munkaerő - gazdálkodást a forgóeszköz gazdálkodással.: megszervezi a szállítási, rakodási, raktározási kapacitásnak megfelelő munkaerő biztosítását. II. Termelési folyamatok fajtái 1. A termelés szektorális jellege: a termelés 3 szektorra osztható: 1. primer szektor (mezőgazdaság és bányászat): ide tartozik a természet közvetlen

kiaknázása; főbb ágai: földművelés, halászat, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, bányászat. 2. szekunder szektor (feldolgozó ipar): két részből áll: - elsődleges feldolgozó ipar, döntően a primer. szektor termékeit alakítja át; főbb tevékenységei: vegyipar, energiaipar, vas- és acélipar, papíripar, húsipar, malomipar. A gép gyártás a termelő berendezéseket állítja elő. . - másodlagos feldolgozóipar fogyasztási cikkeket állít elő; főbb tevékenységi ágai: járműipar, háztartási elektronikai ipar, konzervipar, húsfeldolgozó-ipar . . 3,tercier szektor: (szolgáltatások): főbb tevékenységi ágai: kereskedelem, idegenforgalom, szállítás, pénzügyi rendszer, eü., közbiztonság, oktatás, kultúra, művelődés, honvédelem Szolgáltatások fontosabb jellemzői: - mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő jelenlétét igényli - a szolgáltatás nyújtása és fogyasztás időben egybe esik -

szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, tárolható Szolgáltatások típusai. osztályozása: - anyagi és nem anyagi jellegűek: az anyagi szolgáltatások döntően a jószágokra irányulnak. Ilyen a javítószolgálat, kereskedelem. A nem anyagi szolgáltatásoknál a szellemi tevékenység a lényeg. Ilyenek az információs, képviseleti és tanácsadó szolgáltatások (jogi képviselet, adótanácsadás), szervezés jellegű szolgáltatások (konferencia-, rendezvény- .és vásárszervezés), számviteli szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások stb. - dolgokra és személyekre irányuló szolgáltatások: a dolgokra irányuló szolgáltatások célja, egy termék állagának megóvása, javítása, szállítás stb. pl: fuvarozás, raktározás A személyekre irányuló szolgáltatás közvetlen igénybe vevője az ember: egészségügy, fodrászat, kulturális szolgáltatások, szolárium -termelő és nem termelő szolgáltatások: a termelő

szolgáltatás a termelési folyamat zavartalanságát biztosítja, a nem termelő a fogyasztói szektor zavartalan működését biztosítja. A gyermekmegőrzéstől a kisiparos szolgáltatásig sok minden idetartozik. - egyéni és kollektív jellegű szolgáltatások: az egyéninél meg lehet nevezni az igénybe vevőt, a kollektívnél az igénybevevő egy közösség, vagy maga a társadalom. Kollektív szolgáltatás a honvédelem és a közbiztonság -piacosítható és nem piacosítható szolgáltatások: az egyéni szolgáltatások piacosíthatók, mert az igénybevevővel meg lehet fizettetni, a társadalmilag igénybe vett szolgáltatások nem 11 piacosíthatók, mert nem ismert a közvetlen igénybevevő. 2. A termelés az előállított termék jellege szerint lehet: - egynemű vagy szabványosított tömegcikket előállító termelés: itt a termelés folyamatosságára, költségek lefaragására, egységes minőségre teszik a hangsúlyt, pl: gyufa, só, cukor -

összetett terméket előállító termelés: ezekből a termékekből sokféle készül. Fontos a megfelelő termékválaszték kialakítása, magas minőségre teszik a hangsúlyt. 3. A termelés tömegszerűsége: ebből a szempontból három féle lehet: - tömeggyártás: egyszerű termékek előállítására jellemző, nagy mennyiség, költségtakarékos technológia jellemző, csak igen jelentős tőkebefektetései valósítható meg - sorozatgyártás: termék és választék iránti igény magas, rugalmas termelési rendszerek, számítógépek használata jellemző. Összetett terméket készítenek így, pl: autóipar, ruházati ipar, háztartási gépek - egyedi gyártás: nagy értékű, speciális igényt kielégítő termékek, sokoldalúan képzett munkaerő, univerzális eszközök jellemzők pl. utak, hidak, vasutak, hajók 4. Gyártási rendszer jellege: eszerint a termelés lehet: - műhelyben történő gyártás: munkamegosztás minimális, egy személy

állítja elő az egész terméket. 2: műhelyrendszerű gyártás: munkafolyamatokat részekre bontják, munkamegosztás előnyei használják ki, minden műhelyben egy munkafázist végeznek el, anyagmozgatási költségek magasak, előnye: adott munkafolyamatok nagy begyakorlottsága 3: csoportos gyártási rendszer: különféle termékek közösen elvégezhető gyártási szakaszait vonja össze egy műhelyben, szállítási költségek csökkennek, rövidül a gyártási idő, több termékre is alkalmazható, 4: folyamatrendszerű gyártás. tömegtermelés, speciális gépek, automatizált gépsorok, szállítási költségek alacsonyak, pl. autó gyártás, cipőipar 5: számítógéppel integrált termelés (CIM): legkorszerűbb gyártási rendszer, számítógéppel vezérelt gyártó sorok. Ennek a rendszernek a részei: termeléstervezés és irányítás, számítógéppel segített tervezés (CAD), számítógéppel segített termelés (CAM), csoportos technológia,

automatizált anyagmozgatás, robotizálás (programozható gépek). III. Termelési stratégia fő céljai és tartalma: Tartalmazza a vállalkozás alaptevékenységére vonatkozó fontosabb elképzeléseket. Az egységes vállalati stratégia része, szorosan kapcsolódik a marketingstratégiához, az innovációs stratégiához, valamint tartalmazza az egyes gazdálkodási stratégiákat (beruházási stratégia, emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája, logisztikai stratégia). A vállalati stratégia helye a vállalati stratégiában Vállalati stratégia (Pénzügyi stratégia) ↑ ↑ ↑ Termelési stratégia Marketing stratégia ↑ Innovációs stratégia Beruházási stratégia és Emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája és Logisztikai 12 stratégia A vállalat termelési stratégiája tartalmazza: - a termékszerkezetet - gyártási rendszer fejlesztésére vonatkozó terveket - állóeszközök bővítésére; cseréjére vonatkozó terveket -

munkaerő kialakítására vonatkozó terveket - anyagáramlás megszervezésére vonatkozó terveket - minőségbiztosítás kialakítására vonatkozó terveket A vállalkozás termelését két oldal egyidejű figyelembevételével kell kialakítani. Az egyik oldal a piaci igény, a másik oldal a vállalkozás termelési lehetőségei. A termelési stratégia legfontosabb feladata a két oldal igényeinek összehangolása. IV. A termelés operatív tervezése, a termelési vezérprogram: Időszakonként ki kell dolgozni a termelési folyamat operatív terveit, ebben kell meghatározni - az egyes termelő egységek feladatait időbeli lebontásban - a termelési vezérprogramok elkészítésének egységes alapelveit - közvetlen termelés irányítás szervezetét és működési előírásait. Az operatív terv bontja le a termelési feladatokat az egyes termelési egységekre. A termelés ütemezését részletesen, a közvetlen végrehajtás számára előíró terv a termelési

vezérprogram. Ez alapján folyik a konkrét tervezés. A termelésirányítás hierarchiája: Vállalati stratégia (vállalatvezetés) Termelési stratégia (tem1elésmenedzsment) Operatív tervezés (termelésmenedzsment)--ö> Termelési vezérprogram (termelési egység vezetése) Termelési folyamat végrehajtása (művezetés) A következő folyamatokat kell szabályozni: - a termelés anyagokkal, energiával, pénzeszközökkel, szerszámokkal, munkaerővel való ellátásának konkrét módja - a zavarelhárítás akcióterve - a termelési folyamat részletes dokumentációs rendszere V. Termelésszervezési rendszerek: 1. az anyagszükséglet - tervezési rendszer (Material Requirements Planning - MRP 1) Az MRP 1. a teljes anyagáramlást átfogja Ez a rendszer a logisztikai területet fedi le, de termelésközpontú. Az MRP I alapvető céljai: - a készletek beérkezésének megfelelő ütemezése (lassítása, gyorsítása) révén a készletszint szabályozása - a

készletszint-szabályozás révén a készlet-gazdálkodás hatékonyságának javítása - termelés hatékonyságának javítása. Ez a rendszer egységes rendszerként kezeli a teljes anyaggazdálkodást. Másik sajátossága, hogy az értékesítésből, a végtermékek iránti keresletből indul ki. Meghatározza az egyes termékekből a termelés mennyiségét és idejét Leírja, hogy az egyes anyagok hogyan épülnek be a termékbe, ezt nevezzük beépülési fának. Az MRP I átíveli a teljes készlet-gazdálkodási vetikumot. Újítása, hogy a változásokat képes már a beszerzésnél rövid időn belül figyelembe venni. Alkalmazása előnyös ott, ahol a gyártási folyamat összeszerelhető jellegű, éves termelési mennyiség viszonylag jelentős, és a termékek átfutási ideje kicsi. 2. termelési erőforrás-tervezés (Manifacturing Resource Planning- MRP II) Az előző továbbfejlesztéséből alakították ki. Az anyagszükséglet mellett ez a rendszer bevonja

az 13 elemzésbe olyan MRPI által nem szabályozott tényezőket, mint az emberi erőforrás, a tárgyi eszközök, és a szerszámok. Felöleli az összes vállalati erőforrást, és szimulálja a termelési folyamatot. Segítségével megoldható a szállítási feladat Ez a rendszer kizárólag fejlett számítógépes bázison alakítható ki. 3. JlT - modell (JIT= just - in -time "éppen időben") A rendszer Japánban született meg A JITmodell a teljes termelési és forgalmi folyamatban a tökéletesen egymásba kapcsolódó tevékenységek tökéletes minőségben elvégzett láncára épít. Bárhol van probléma, ez a rendszer rögtön jelez, ezzel lehetőség nyílik a hibák azonnali feltárására, és kijavítására .Ez a legnagyobb előnye, a készlet hatékony termelés mellett. Abszolút pontosságot és minőséget követel a beszállítóktól. JIT egyik nagy előnye: sokféle tem1ék gyártása minimális készlettel VI. A jó minőség

biztosítására irányuló vállalati tevékenységek 1. Minőségbiztosítási rendszerek: A piaci verseny körülményei között alapvető követelmény. Ennek kialakítása a termelésmenedzsment feladata. A teljes vállalat tevékenységére kiterjed, sőt még azon túlra is A minőségbiztosításra különböző nemzetközi szabványok ( ISO - 9000-es szabványcsalád) adnak kereteket. Ezeket a nemzetközi szabványügyi szervezet alkotja és ellenőrzi 2. Minőségtervezés: A termelési stratégia része, amely magába foglalja a jó minőség biztosításához szükséges tevékenységek rendszerének leírását. Ez a következőkre terjed ki: - az innovációs menedzsment által kifejlesztett termék betartandó paramétereinek előírása: Erre tekintettel kell megtervezni a termék termelési technológiáját. Figyelembe kell vem1i a marketingkutatás, az értékelemzés eredményeit. El kell végezni a jövedelmezőségre vonatkozó számításokat. A termék ebben a

szakaszban nyeri el végső formáját - a tervezett technológia minőségi paramétereinek kidolgozása: ki kell dolgozni az alkalmazott gépek, termelő - berendezések minőségi paramétereit. A termék, a termelő berendezések és az anyagok minőségi színvonalát össze kell hangolni - a minőségellenőrzés és minőségvédelem eszközeinek. módszereinek megtervezése Ki kell dolgozni azokat a konkrét eszközöket, módszereket, melyek segítségével a minőségbiztosítás hatékony működése megvalósítható. Ez a minőségbiztosítás akció terve Speciális minőségellenőrző rendszerek az ún. minőségi körök (a dolgozók csoportokba szerveződve közösen próbálják javítani a termelés minőségét), a termék- kísérő kártya (kanban), "dolgozz hibátlanul" (zéró defect ) rendszer. Leghatékonyabb megoldás az, ha erre szakosodott minőségellenőrző szervezet működik a vállalatnál. 3. Minőségellenőrzés: a gyártási folyamat

megfelelő minőségét biztosítja Szükséges az ellenőrzés a gyártás előtt, alatt és után. Fajtái: -Gyártás előtti: itt történik a gyártás feltételeinek ellenőrzése. Elsődleges funkciója, hogy ellenőrizze a gyártási folyamatba bekerülő anyagok minőségét. Itt ellenőrzik a termelésbe beállított gépi berendezéseket is. - Gyártási folyamat során: itt történik a gyártásközi ellenőrzés Ezzel meg lehet akadályozni, hogy a nem megfelelő termékek további megmunkálásra kerüljenek. Kétféleképpen csoportosíthatók: ellenőrzés helye valamint aszerint, hogy a termelésben lévő munkadarabok mindegyikén végeznek minőségellenőrzést vagy csak bizonyos munkadarab okon. A, ellenőrzés helye szerint: - támaszponti ellenőrzés: erre a célra kialakított helyen végzik a munkadarab ok ellenőrzését, mely általában az ellenőrizendő fázist végző üzem területe melynek célja az átfutási idő 14 gyorsítása, szállítási

költségek csökkentése {utóellenőrzés: magába a termelési folyamatba építik be, számítógéppel támogatva gyors és hatékony ellenőrzést biztosít. B, termelésben lévő munkadarab ok mindegyikén vagy csak bizonyos munkadarabokon végeznek minőségellenőrzést - darabonkénti ellenőrzés: minden egyes darabot minőségellenőrzésnek vetnek alá, ott alkalmazzák, ahol különösen fontos a minőség - első darab- ellenőrzés: gyártási sorozatonként az első munkadarabot vetik ellenőrzés alá; ott alkalmazzák, ahol a termelési folyamat műszaki, paraméterei pontosan beállíthatók és a termelési folyamat sok termék esetén is stabil marad - mintavételes ellenőrzés: annál hatékonyabb, minél nagyobb tömegben készül a termék, itt előre meg kell határozni, hogy milyen időközönként, hány % -os mintát veszünk, és ezt milyen formában ellenőrizzük - Végellenőrzés.: itt az elkészült termék egészének ellenőrzése történik,

történhet eszközökkel, próbaüzemmel, terhelési próbákkal. 4. Minőségvédelem: A késztermék számtalan módon és helyen sérülhet miután kikerül a termelési folyamatból pl. mechanikus sérülés (ütődés, törés), tudatos emberi károkozás, egyéb káros átalakulás (megromlás, önrobbanás), ezért gondosan meg kell tervezni a termék útját a fogyasztó ig. Ez a minőségtervezés feladata. A minőségvédelem eszközei: - gondoskodni kell a termék megfelelő tárolásáról, rakodásáról, szálIításáról - olyan csomagolást kell alkalmazni, amely a marketing igényei mellett a minőségbiztosítás követelményeinek is megfelel. - a piaci (fogyasztói) visszajelzések begyűjtésének és értékelésének megszervezése 7.tétel Munkaerő gazdálkodás A vállalkozás teljesítményét a benne dolgozó emberek munkája határozza meg. Az emberi erőforrás különleges termelési tényező, mert az embernek önálló léte, akarata, célja,

motivációja van. A munkaérő gazdálkodás a szervezeti rendszernek az a területe mely a munkaerő sajátosságait figyelembe véve ellátja az emberi erőforrással kapcsolatos feladatokat. Feladatai: 1./ elsődleges tevékenységek a. )munkaerő szükséglet meghatározása ( a feladatokhoz mekkora, milyen összetételű munkaerő állomány szükséges). Módszerek: +a termelés normaóra-szükségletén alapuló (a munkaerő állítja elő a terméket, közvetlenül kapcsolatban vannak) kiszámítása: L(fő) V(db/időszak) x N(idő/db) / T(%) x I (idő /időszak/fő) +a termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló C amikor a munkaerő gépek beiktatásával állítja elő a terméket) kiszámítása: L( fő)= V ( db/időszak)/KC db/időszaki gép) x M (idő/ időszak/gép )/I (idő/időszak /fő) +számítógép által vezérelt termelési folyamatokra épülő ( ahol a munkaerő közvetlenül nem kerül kapcsolatba a termékkel) Képlettel nem lehet kiszámítani,

hanem munkaköröket 15 határoznak meg és ezeket kell betölteni. b.)munkaerő fedezet meghatározása C a munkaerő szükségletből mennyit fedez a már meglévő munkaerő állomány, ha a szükséglet kevesebb mint az állomány elbocsátások várhatók, ha a szükséglet több mint az állomány akkor felvétel.) c)a felvétel történhet: +belső munka erőforrásból C átképzés, továbbképzés, átcsoportosítás, normarendezés eszközével) +külső munka erőforrásból ( hirdetés, pályázat, közvetítő, fejvadász, munkaügyi központ, munkaerő csábítás, belső megbízás, bérmunka kölcsönző, állásbörze) A felvételi eljárás szakaszai /szűrő/: -rövid írásbeli bemutatkozás -rövid szóbeli ismerkedés -részletes elképzelések kifejtése Sor kerülhet alkalmassági tesztek kitöltésére, próba feladatokra. Próbaidős alkalmazást követi a véglegesítés. d.)az elbocsátás okai: -a munkaerő eleve nem volt alkalmas a munkakör

betöltésére -nem volt képes követni a növekvő követelményeket -a vállalkozás munkaerő szükséglete csökkent 2./ Másodlagos tevékenységek: a.) a munkaerőforrás hasznosításánál ügyelni kell: - biztosítani a regenerálódáshoz szükséges pihenőidőt (szabadság) -folyamatos és egyenletes legyen a munkaellátás (laza időszakok és rohammunka váltakozása nem jó) - ergonómiailag megfelelő munkahelyek kialakítása (kellemes munkahelyi környezet) - munkaerő képességei kibontakozhassanak (változatos munka, monotonitás elkerülése) - rugalmas munkarend alkalmazása (könnyebben össze tudja hangolni a háztartási és a munkahelyi dolgait a munkavállaló) - részmunkaidős lehetőség (van aki csak így tudja megoldani háztartási feladatait vagy hogy tanuljon, rövidebb munkaidőben hatékonyabb a munka) - munkakör vándorlás bevezetése (fluktuáció, egy munkakörön belül gyakori a felvétel és az elbocsátás) - távmunka bevezetése

(otthoni munka, rugalmas munkaidő, munkahelyi ktsg. minimálisak, munkába járás ideje és ktsg. megspórolható 3./ Munkaügyi kapcsolatok: a.) belső (szakszervezetekkel, üzemi tanáccsal, kollektív szerződésben legyen szabadság, pótlék, jutalom, prémium, előmenetel, kártérítés, viták rendezése) b.) külső (munkáltatói szervezetek, országos érdekegyeztetés, infók átadása) 4./ A munkaerő forrás fejlesztése A modem gazdaság alapelve az élethosszig tartó tanulás Ezért a vállalkozásoknak biztosítani kell a munkavállalója részére: -nyelvi képzést -szakmai képzést -általános gazdasági ismeretek fejlesztését 16 -kommunikációs tréninget - marketing ismereteket 5./ Ösztönzési rendszer, bérgazdálkodás Az ösztönzési rendszer a vállalkozás legbensőbb hajtómotorja. Két fajtája van: -anyagi (bérrendszerben) -nem anyagi ösztönzők, melyek lehetnek: + főnöki dicséret + kitüntetés pénz juttatás nélkül + előjogok

biztosítása + címek adományozása pénzjuttatás nélkül + szabadjegyek a szakmai fejlődést biztosító intézményekbe +felelősségteljes, de számára biztosan megoldható feladatok 6./ A jövedelem típusok: a.) Illetmény ( évente vagy havonta fizetik, teljesítmény nem mérhető szerződési időre adják, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok kapják) b.) Fizetés (havonta fizetik, teljesítmény nem mérhető a munkakör ellátásának idejére fizetik, vezetők önálló munkakörben dolgozók kapják) c.) Bér (havi vagy heti rendszerességgel, teljesítményre időre fizetik, fizikaiaknak és beosztottaknak) d.) Napszám (naponta fizetik, a ledolgozott órák alapján, mzg munkásoknak) e) Óradíj ( órára fizetik a teljesített órák számában, szakértőknek, tanároknak) 7./ A bértarifa a munkakör és a hozzá kapcsolt bértétel Bérformák lehetnek: -Időbér ahol a munkaerő tevékenysége jól szervezhető a munkaidő munkával való

kitöltése biztosított és ellenőrizhető. (órabér, napibér, hetibér, havibér) +törzsidős időbér ( a dolgozó maga határozza meg a napi munkaidejét, a munkáltató előír egy minimumot amit ott kell tölteni 9-13) +rugalmas munkaidő (a napi időkereten belü16-22 a dolgozó maga dönti el milyen beosztásban tölti el munkaidejét) +Teljesítményhez kötött időbéri a megállapított órabért csak akkor fizetik ki teljes mértékben ha a teljesítmény n1inimumot produkálta a dolgozó) - Teljesítménybér teljesítmény mutatóhoz köti az elérhető jövedelmet. + darabbér (teljesített darabszám x darabbér) + minőségi mutatókhoz kötött bér (selejt aránya, 1 és II osztályú termék aránya, színvonal) +gazdaságossági kritériumokhoz kötött bér ( kevesebb alapanyag használat, üzemanyag megtakarítás) 8./ A bér összetevői: - alapbér ( a munkakör ellátásához kapcsolt juttatás) - pótlékok (speciális pl. több műszak, éjszakai,

veszélyes munka) –prémium ( célkitűzés 17 elérése esetén jár) - jutalom (kiemelkedő teljesítményt utólag így ismerik el) –távolléti díj ( le nem dolgozott időre jár) 9./ A vezetők ösztönzése Az ők tevékenységétől függ a vállalkozás eredményessége Ösztönzési csomag részei: -Alapilletmény (magasabb mint a beosztottaké) -Ösztönzők +rövid távú (nyereség utáni, cél feladat utáni jelentős prémium) +hosszú távú (tulajdonszerzés a vállalkozásban) 9. tétel Pénzgazdálkodás A vállalkozás minden pénzügyi folyamatát átfogja a pénzgazdálkodás. Feladata, hogy a finanszírozás és a pénzeszközökkel való gazdálkodás minél olcsóbb legyen, nagyobb jövedelmet termeljen. A pénzgazdálkodás területei: -pénzügyi stratégia kialakítása -folyó termelés és beruházások finanszírozását biztosítani -pénzeszközökkel való gazdálkodás, pénzügyi folyamatok ellenőrzése a.) A pénzügyi stratégia alapozza

meg a vállalat egész stratégiáját Céljai: -likviditásorientált (pénzügyi egyensúly fizetőképesség fenntartása) -jövedelmezőségorientált (alacsony ktsg-ű idegen tőke bevonással növelni a saját tőke hozamát) -bevétel-orientált ( a bevétel felhasználás pontos megtervezése) -nyereségorientált ( a képződő nyereség pontos megtervezése) -vagyonorientált (a vállalati tőke növelése a cél) A pénzügyi stratégia megalapozását szolgálja a cash-flow-elemzés, mely a vállalkozás tényleges pénzkiadásait és bevételeit tartalmazza / a beszámoló részei. Lehet előzetes (tervező, itt derül ki hogy kell külső finanszírozás, vagy lehet lekötni pénzeket) és utólagos (elemző, az előző időszak hatékonyságát és likviditását mutatja) cash-flow. Folyamata: 1./ Működésből származó pénzáram =+ értékcsökkenés + szállítóállomány változás - vevőállomány változás + tartós passzíva változás 2./ Befektetésből

származó pénzáram= + értékesített tárgyi eszköz - vásárolt tárgyi eszköz + tartós befektetések értékesítése - új befektetések 3./ Pénzügyi tevékenység pénzárama=+ hosszú lejáratú hitel felvét - hosszú lej hitel törlesztés+ részvény, kötvény kibocsátás - saját részvény, kötvény visszavásárlása, törlesztése 4./ Teljes pénzáram b.) A vállalati tevékenység finanszírozása történhet saját forrásból( alaptőke, ennek felemelése, nyereség, amortizáció, más vállalkozás felvásárlása, egyesülés)és idegen forrásból. Tilos a folyó termelést hosszú lejáratú hitelből a beruházást pedig rövid lejáratú hitelből finanszírozni. -a folyó termelés finanszírozásának eszközei: + rövid lejáratú banki forgóeszköz hitel (magas a kamata) + kereskedelmi hitel (később fizet a szállítónak, gyakori) 18 + váltó1eszámítolás (fizetési ígéret, a bank jutalék levonásával leszámítolja) + faktoring (a

bank megvásárolja a vállalkozás követelését, ő kockáztat magas jutalékért) -a beruházások idegen forrású finanszírozásai: +hosszú lejáratú bankhitel (a bank jelzálogot jegyeztet be a beruházásra) +lízingfinanszírozás ( a beruházást más finanszírozza a különleges bérletet lízingdíjjal egyenlíti ki a végén a lízingbevevő tulajdonába mehet) +kötvénykibocsátás ( hatékony és olcsó, stabil fizetőképes vállalkozás adhat ki, a kötvénytulajdonosnak kamatot fizet a vállalkozás, de az irányításban nem vesz részt a kötvény tulajdonos) , A saját és az idegen források arányát fejezi ki a tőkeáttétel. Minél nagyobb az idegen tőke aránya az össztőkén belül és minél kisebb annak költsége az össztőke hozadékához viszonyítva annál nagyobb a saját tőkére jutó hozam. A finanszírozás alapelvei: -rentabilitás elve (idegen tőke alkalmazásakor lásd előző mondat) -biztonság elve (finanszírozás és befektetés

közötti összhang megteremtése) , +hasznos üzemidő és kölcsön futamideje között , +befektetés jövedelmezővé válása és a kölcsöntörlesztés kezdete között +össztőke jövedelmezősége és az adósságszolgálati ráta között -normativitás elve (idegen tőkét csak, úgy lehet bevinni ha az mindkét fél érdeke) - rugalmasság elve (a források biztosítását jelenti a pénzigénynek megfelelően) - likviditás elve (folyamatos fizetőképesség megtartása) c.) Gazdálkodás a pénzeszközökkel és a pénzfolyamatok ellenőrzése Nem csak biztosítani kell a pénzügyi forrásokat ha nem kezelni is, ki kell alakítani a pénz kezelés rendjét(kik milyen feltétellel rendelkeznek a források felett, megfelelő helyiség, eszköz, munkaerő, biztonságos őrzésről gondoskodni, ellenőrzést megszervezni} Pénzgazdálkodási területek: " ," -a pénzfizetések rendjének szabályozása + teljesítés igazolása + utalványozó + ellenjegyzés -

személyi és tárgyi feltételek biztosítása - belső és külső pénzügyi kapcsolatok A pénzkezelési szabályzat tartalmazza: ki-befizetési előírásokat, max. tartható készpénz, pénztár nyitva tartása, ; utalványozási rend, pénztári elszámolás, ellenőrzés rend, kp. Kímélő eszközök rendjét, bónok kezelését, felelősségi szabályokat. Az ellenőrzést megfelelő dokumentálással, rendszeres ellenőrzési folyamattal, szigorú felelősségi rendszerre és megfelelő munkaerő kiválasztásával lehet elősegíteni A vállalkozás belső kapcsolatait a menedzserek, munkavállalók, tulajdonosokkal lebonyolított pénzforgalmat jelenti. Külső kapcsolatok: . 19 -piaci szereplők (vevők, szállítók fizetések és beszedések rendje) -bankok (hitelek, betétek hitelkérelem személyi és tárgyi feltételei, átutalások) - állam (adók, támogatások bevallási és fizetési határidő) 10.tétel A csődmenedzsment Minden vállalkozás előtt ott

lebeg a válság. Ez a nehéz helyzet jogi és gazdasági következményeket von maga után. A válság felismerése után meg kell állapítani az okait, majd meghatározni a leküzdéshez szükséges teendőket és válságmenedzsert kell keresni. 1./ A válságmenedzselés szakaszai: - preventív ( normális működés, stabil piaci helyzet, nyereség jellemzi a vállalkozást, a vezető feladata ez a megelőző válságmenedzselés) - fenyegető ( fenyeget vagy bekövetkezett a válság, a válságmen. igazi területe, elhárítani a fenyegető válságot és ki vezetni a már kialakult válságból, válságmenedzser irányít) - likvidációs ( a felszámolás elkerülhetetlen /felszámoló irányít/, eszközöket értékesítik, hitelezőket kielégítik amennyire csak lehet, veszteséget minimalizálni) a:) Megelőző-preventív válságmenedzselés. A válságprevenció részei: - jövőkutatás (a jövőt befolyásoló tényezők vizsgálata) - futurológia (a tevékenység

jövőképének előrevetítése) - trendek és prognózisok (működő folyamatok várható változásainak előrejel.) (b )Zavarelhárító- fenyegető válságmenedzselés. A válság fázisai: - fenyegető (még nem érintette meg vállalatot, Jelek vannak hogy zavarok keletkezhetnek, a folyamatok visszafordíthatók, hatékony tud lenni a menedzsment ha időben észreveszik a problémát) - lappangó ( a válság már elérte a vállalatot, zavarelhárítás itt is eredményes lehet ha feltárják az okokat és a vállalati stratégiát módosítják) - konkrét ( egyértelmű zavarok a működésben, jelentős beavatkozás szükséges, utolsó szakasz ahol még leküzdhető a válság) - kiterjedt ( a jelenségek elhatalmasodtak, komoly zavarok a működésben, a vállalat egészére terjed ki, azonnali intézkedések kellenek, - akut válság ( összeroppanással fenyeget a vállalatot, a teljes csőd szélén áll, drasztikus beavatkozások kellenek, ez sem biztos hogy kiviszi

a vállaltot a gödörből) 2./ Válságot előidéző okok és a típusai, Legfontosabb terület az okok feltárása, ha megvannak az okok utána lehet leküzdeni a válságot. -Belső- okok( vezetési hiányosságok, nem megfelelő munkaerő állomány, nem megfelelő termékek, pénzügyi problémák, nem hatékony kutatás-fejlesztési tevékenység, nem megfelelő piacpolitika) - Külső okok ( a piaci helyzet romlása, erősödő konkurencia harc, megváltozott vásárlói szokások, felgyorsult műszaki fejlődés, társ.-gazd Események, kormányzati intézkedések) 20 A válság kibontakozása lehet: . - gyors, robbanásszerű . A válság bekövetkezésének esélyét csökkenteni, annak vállaltra gyakorolt hatásai lehet enyhíteni : -veszélyes vizek kerülésével -menekülési utak nyitva hagyásával -veszély megosztása helyi vállalatok között -egyes egységek elkülönítéséveI -biztosítás kötésével b.) lassú, alig észrevehető jelekből kifejlődő A

megelőzésben nagy szerepe van a pénzügyi-számviteli információs rendszernek. A vezető általában ilyenkor felelőssé tehető a kialakulásért. A válság csoportosítása aszerint, hogy milyen hatással van a vállalat egészére, környezetére: - operatív válság ( a legenyhébb, a vállalati funkciók egyikét érinti csak, ezt beillesztik a jól működő egészbe) - stratégiai v.( a vállalat egészét vagy több funkciót érint, hatása hosszantartó, teljes körű menedzselést igényel, v.menedzser dönt már ilyenkor, - többdimenziós v. ( vállalaton kívül is kiterjed, általános, mindenre kiterjedő) 3./ Felismerés és korai előrejelzés gátjai: - rossz a vállalati információs rendszer, a jelzések nem jutnak el a vezetéshez - a vezetés nem érdekelt a reagálásban - az emberek ragaszkodnak a megszokotthoz, itt változásokra van szükség - félreértelmezik, átmenetinek ítélik a jeleket - a beismerés tovább ronthatja a váll. helyzetét 4./

A menedzser és a speciális szereplők: a.) A válságmenedzser a válságkezelés központi alakja, feladata összetett, felelőssége nagy egy nagyobb vállalat esetén. Legjobban fizetett alkalmazottak, kevés köztük a jó A jó v.menedzser jellemzői: - nem igazi vállalkozó nem törekszik újra hanem a körülményekhez képest következetesen intézkedik - „diktátor" aki elképzeléseit megvalósítja a kilábalás céljáért - „hentes munkát" elvégzi elbocsát, leépít, felszámol - a megmaradókkal elhiteti az egyetlen út a kilábaláshoz az amin ő elindult - képes versenyt futni az idővel konszenzus nélkül - siker esetén is képes azonnal lemondani - célorientáltság, önbizalom és ezek szétsugárzására képes - stressz mentesen tud működni b.) Speciális szereplők: - bírák, csődgondnok, felszámoló - hitelezők (magas kamatra hiteleznek a bájba jutottnak) 21 - jogtanácsos, könyvelő és adóspecialisták - befektetők (magas

kamatú kötvényekbe) - speciális válságtanácsadó, zavarelhárító - erre szakosodott cégek - periodikák szerzői és szerkesztői 4./b) A leküzdés folyamata, módszerei: a.) a folyamat lépcsőfokai: - a válság megjelenése - felismerés - válság menedzsment kezdeményezése - durva elemzés (gyorsfénykép az állapotról) - azonnali intézkedések (likviditásnövelő intézkedések, ktsg. csökkentés, munkaerő leépítés és csere, bizalomerősítés, jogi lehetőségek kihasználása) - részletes elemzés ( a ki1ábalás belső feltételrendszerét adja) - szanálási stratégiák kidolgozása (a stratégia kiválasztása) - -IIvégrehajtása (a kiválasztott str. átültetése a gyakorlatba) -a válság sikeres leküzdése ( új váll. stratégia kidolgozása, válságstáb felosztása, újra normális körülmények között működnek) A válság leküzdése során tenni kell: -e gyes nem hatékony divíziók eladása - új gyártási vonal, technológia

bevezetése - kiegészítés új termékkel, piaccal - kutatási-fejlesztési kiadások növelése (K +F) - költség-csökkentés ktsg. szerkezetátalakítás Nem szabad csinálni: - gyenge minőségű terméket kibocsátani bevétel növelés céljából - árukészletet túlbecsülni - gyenge hitelképességű vevők rendeléseit elkönyvelni - fontos tartalékokat felélni - fontos fejlesztési programokat ejteni, szükséges embereket elbocsátani 5./ Likvidációs válságmenedzselés, vállalkozások megszüntetése A válságból nem csak kilábalhat a vállalkozás, hanem beolvadhat más vállalkozásba, vagy fel is számolhatják. A válságból 3 kiút van: - új növekedési pályára áll - összeolvad másik vállalattal - jogutód nélkül megszűnik (likviditációs management /felszámoló/ feladat) 22