A léghajók tündöklése és bukása

Dátum: 2024. február 16. 00:10:02.
Forrás : Magyar Virtus

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.

Schwarcz Dávid a görög bölcselő művének hatására kezdett el foglalkozni a merev vázas léghajó tervével. Schwarcz terveinek legnagyobb újdonsága a léghajó szerkezete volt, mely által biztonságosabbá vált a léghajó feltöltése, egyszerűsödött a kormányzás és a motoros meghajtás, a kúp alakú forma csökkentette a légellenállást, a gondola rögzítése pedig számos baleset okát szüntette meg.

A USS Los Angeles léghajó Manhattan felett (1924-1932)

Mivel az Osztrák-Magyar Monarchia nem állt az ötlet mellé, 1892-ben az orosz hadügyminisztérium meghívta Szentpétervárra. A léghajó szerkezetét Schwarcz alumíniumból kívánta megszerkeszteni, ezért szerződést kötött Carl Berg rajnai alumínium gyárossal, ám anyagi okok miatt a terv mégsem valósulhatott meg, viszont a Berggel kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően Poroszországban megkezdhették az építkezést. Az első léghajó 1896 őszén készült el, azonban mire megfelelő minőségű gázhoz jutottak, Schwarcz tüdővérzést kapott és meghalt. A munkák irányítását Schwarcz özvegye vette át, így 1897. november 3-án végrehajtották a világ első merev vázú léghajójának próbaútját, a pilóta egy leszerelt porosz tiszthelyettes volt, a tapasztalatlan Ernst Jagels. A léghajó több mint 450 méter magasba emelkedett, és a nagy szélerősség ellenére széllel szemben is képes volt haladni. A földetérés nem ment éppen zökkenőmentesen, miután a hajtószíj lecsúszott a szíjtárcsáról és a léghajó kormányozhatatlanná vált, ennek ellenére a kísérlet sikeresnek volt mondható. A nagyszámú néző között ott volt gróf Ferdinand von Zeppelin is, akit szintén foglalkoztatott az irányítható léghajó gondolata. Zeppelin gróf latba vetve minden társadalmi kapcsolatát, Carl Berg közvetítésével megvette Schwarcz özvegyétől a léghajó terveit. A tervek alapján 1900-ban Friedrichshafenben megkezdték az első Zeppelinek építését. Míg az elkövetkezendő 14 évben mindössze 25 darab léghajót építettek, addig az első világháború négy éve alatt közel száz jármű készült, igaz ezek közül alig néhány élte túl a hadi eseményeket.

A Zeppelin tervezte léghajó 1913. október 17-i katasztrófája

A világháboró befejezését követően már elegendő tapasztalat állt a német mérnökök rendelkezésére ahhoz, hogy megkezdjék a háborús jóvátételként az USA számára átadandó utasszállító léghajók gyártását. Az első ZRIII típusú léghajó 1924. augusztus 27-én indult el Amerikába, és 3 nap 9 órányi repülés után érkezett meg New York-ba. (Ennek ellenére a "Los Angeles" nevet kapta.) 1926-ban érvénytelenítették a békeszerződésben előírt, Németországgal szemben megfogalmazott léghajóépítési tilalmat, így megkezdődhetett a "Graf Zeppelin", az LZ 127-es típusú járművek sorozatgyártása.

Az LZ 127-esek szédületes kariiert futottak be. 1928-ban többször átszelte az Atlanti-óceánt. 1929. augusztus 15--n Friedrichshafenből indulva körülrepülte a Földet. A 236 méter hosszú, 30 és fél méter széles léghajó fedélzetén 20 utassal, 41 főnyi személyzettel és 400 kilónyi postai küldeménnyel indult, parancsnoki hídján Hugo Eckener állt. Az öt darab, egyenként 530 lóerős MAybach motornak köszönhetően 4 nap alatt tette meg a Friedrichshafen és Tokió közötti tizenegyezer kilométerer szakaszt. Ezt követően Los Angelesben, majd a New York melletti Lakehurst szállt le a "Graf Zeppelin", hogy húsz nappal indulását követően, a Föld megkerülése után leszálljon a Boden-tó partjára. Később az LZ 127-es eljutott az Északi-sarkra, és rövid ideig rendszeres járatként közlekedett Európa és Dél-Amerika között.

Zeppelin kivitelű, modern léghajó

Az LZ 129-es, Hindenburg 245 méter hosszú, 41,2 méter széles, négy, egyenként 1200 lóerős Daimler-motorral ellátott léghajó volt. Maximális sebessége elérte a 135 km/órát is. Fedélzetén 72 utas fért el, 1936-tól rendszeresen közlekedett az USA-ba, két nap alatt repülve át az Atlanti-óceánt. A Minden idők legnagyobb méretű légi járműve volt az első járat, amelyen hálófülkék is voltak, a luxus kabinok párnázott székekkel, hideg-meleg folyóvízzel, zuhannyal voltak ellátva, a 300(!) féle ínyenc ételt hajópincérek szolgálták fel a szobákban. A tágas társalgó, bárhelyiség, széles erkély és sétafedélzet emelte a luxuskényelmet, a sétafedélzet ablakaiból csaknem lefelé is ki lehetett nézni. A Hindenburg utoljára 1937. május 3-án szállt fel Frankfurtból 36 utassal és 61 fős legénységgel. Az óceán felett fújó erős szél miatt tíz órás késésel érkeztek New York fölé. A lakehurst-i légikikötő parancsnoka a közelgő viharra hibatkozva először megtagadta a leszállást, ám a léghajó kapitánya, Eduard Boetius a viharzóna alá navigálta a gépet, így megkezdhették a leszállást, amikor a farok alatti 4-es számú gázcellát - máig ismeretlen okból - robbanás vetette szét. A léghajó hátulja tűzgömbbé változott, a jármű megbillent s a farok rész ereszkedni kezdett. A kapitány és társai kiugrottak a léghajóból, amikor a földbe csapódást követően az orrész visszapattant a talajról, majd azonnal visszafutottak, és kimentettek még három utast. Hatvankét embert sikerült megmenteni, köztük 23 utast. Részben ennek a katasztrófának hatására, részben katonai okokból 1940-ben az összes léghajót roncstelepre szállították, ezzel végetért a "hangtalan repülés" korszaka.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Kokárda története

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

A gyufa története

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.